• Springer Spániel
    Springer Spániel
  • Clumber Spániel
    Clumber Spániel
  • Amerikai Cocker Spániel
    Amerikai Cocker Spániel
  • Kooikerhondje
    Kooikerhondje
  • Lagotto
    Lagotto

MAGYAR SPÁNIEL ÉS VÍZIKUTYA  KLUB

Tenyésztő Szervezet

Tenyészszemle  Szabályzat

 

1.Általános szabályok

-  Az MSVK elvégzi mindazon tenyésztő ebének a teljesítményvizsgálatát, aki azt kéri, ha az a tenyésztőszervezet elismerésében szereplő fajtákhoz tartozik, magyar vagy honosított FCI származási lappal és rendezett tulajdonjoggal rendelkezik.

-  Teljesítményvizsgálatot csak a tenyésztőszervezet által elfogadott FCI bíró végezhet.

-  Az Egyesület min. 1, de a jelentkezési számtól és igénytől függően évente további tenyészszemle időpontot ír ki, lehetőség szerint egy tavaszi és egy őszi időpontot meghatározva.

-  A tenyészszemléről igazolás készül.

 

2. A tenyészszemle célja

Csak egészséges, jó temperamentumú és a standard követelményeinek megfelelő Angol cocker spániel, Amerikai cocker spániel, Angol springer spániel, Clumber spániel, Kooikerhondje, Ír vízi spániel és Lagotto romagnolo tenyésztésre való használata engedélyezett. A tenyészcél szempontjából nem kívánatos tulajdonságokkal rendelkező egyedeket a tenyésztésből ki kell zárni.

 

3. A tenyészszemlére jelentkezés feltétele

-  Betöltött 18 hónapos életkor

-  Az egyes fajtáknál felsorolt kötelező megjelölésű örökletes betegségek - és az általános szemészeti szűrés szűrési eredményeinek bemutatása

-  Érvényes veszettség oltás

-  Egyértelmű, helyszínen történő azonosíthatóság - regisztrált microchip

-  Rendezett tulajdonjog

-  Állományba vett státusz

A tenyészszemlén csak olyan kutya vehet részt, amely az FCI által elismert származási lappal rendelkezik. Betegségre gyanús, vagy beteg kutyát nem szabad felvezetni. A tüzelő szukákat a vizsgán való részvétel előtt be kell jelenteni: ez szabályozza a részvételt. Tüzelő szukának minden esetben a tenyészszemle utolsóként bemutatott kutyájának kell lennie, hogy ne zavarhassa a tenyészszemlén felvezetett kutyák bármelyikét.  Minden vizsgázónak microchippel azonosíthatónak kell lennie.  Azonosíthatatlan kutya nem bírálható.

A kutyáknak legalább 18 hónaposnak kell lenniük, ehhez a tenyészszemle napja az irányadó. A tenyészszemle felső korhatára 3 év. Kivételes esetekben ettől eltérő korban lévő egyedekről a tulajdonos írásbeli kérésére - mely tartalmazza a pontos indokot a korhatár eltérésétől - a Tenyésztés Tanács dönt.

 A tenyészszemle napján a következő iratokat kell bemutatni:

-  Eredeti származási lapot

-  a kutya érvényes oltási könyvét

-  a kötelező szűrések eredeti példányait

Az MSVK állományában nem szereplő magyar tulajdonban lévő kutyákat a helyszínen a regisztrációnál a tenyészszemle megkezdése előtt állományba kell vetetni. Állományba nem vett kutya a tenyészszemlén nem bírálható el. Ehhez a fent felsorolt iratokon kívül a származási lap másolatát szükséges az Egyesületnek leadni.

Magyarországon tenyésztési célból ideiglenesen tartózkodó külföldi tulajdonban lévő kutyákat csak a tenyésztési jog átadásának igazolásával és az erről szóló szerződés bemutatásával lehet tenyészszemléztetni.

 

3.Kötelező szűrések

1.Angol cocker spániel:

-  HD - Hip Dysplasia - csípőízületi diszplázia

-  PRA - Progressiv Retina Atrophi - progresszív retina atróphia

-  FN - Familial Nephrophatia - örökletes fiatalkori veseelégtelenség

 

2.Amerikai cocker spániel:

-  HD - Hip Dysplasia - csípőízületi diszplázia

-  PL - Patella Luxatio - térdízület ficama

-  PRA - Progressiv Retina Atrophi - progresszív retina atróphia

 

3.Angol springer spániel:

-  HD - Hip Dysplasia - csípőízületi diszplázia

-  ED - Elbow Dysplasia - könyökízületi diszplázia

-  PRA - cord 1- Progressiv Retina Atrophi - progresszív retina atróphia

-  Fucosidosis

 

4.Kooikerhondje:

-  HD - Hip Dysplasia - csípőízületi diszplázia

-  PL - Patella Luxatio - térdízület ficama

-  ENM - Hereditary Necrotizing Myelophaty - örökletes gerinc degeneráció

-  vWD III. - von Willebrand Desaes - kóros vérzékenység

 

5.Ír vízi spániel:

-  HD - Hip Dysplasia - csípőízületi diszplázia

-  ED - Elbow Dysplasia - könyökízületi diszplázia

 

6.Clumber spániel:

-  HD - Hip Dysplasia -  csípőízületi diszplázia

-  ED - Elbow Dysplasia - könyökízületi diszplázia

-  PDP -1 - Pyruvate Dehidrogenase Phosphatase

 

7.Olasz vízikutya:

-  HD - Hip Dysplasia- csípőízületi diszplázia

-  ED - Elbow Dysplasia - könyökízületi diszplázia

-  JE  - fiatalkori epilepszia

 

Valamint egységesen minden fajtát érintően az általános szemészeti szűrés: PRA - Progressiv Retina Atrophi - progresszív retina atrophia, HC - Örökletes cataracta - szürkehályog, RD - Retina Dysplasia - retina diszplázia, Primer glaucoma - zöldhályog, KCS - Keratoconjunctivitis sicca - száraz szem, Trichiasis - rosz irányba növő szempillák, Entropium, Ectropium. Az ide tartozó, az Egyesület által szűrésre kiírt szembetegségek, egy vizsgálat alkalmával mind leellenőrizhetőek.

 

4.Tenyészszemle rendezése

 A tenyészszemlék számát az MSVK Elnöksége évente, igény szerint határozza meg, de az Egyesület minden évben minimum 1 tenyészszemlét rendez. Angol cocker spániel, Amerikai cocker spániel, Angol springer spániel, Clumber spániel, Kooikerhondje, Ír vízi spániel és Lagotto romagnolotenyészszemle, csak az MSVK Elnöksége által kiírt helyen és időpontban tartható, melyet megfelelő időben közzé kell tenni. A tenyészszemle bíróit az Elnökség döntése alapján, az MSVK Elnöke, akadályoztatása esetén a Bírói Referens kéri fel.

 

5. Tenyészszemle bíró

A tenyésztésengedélyezés végrehajtásához az MSVK Elnöksége különösen jól képzett küllem-, illetve a képességvizsgálatra két munkabírót hív meg, mint tenyészszemle bírót. A bírálatokat, azaz a  tenyészszemle küllem-, alap képesség- és idegrendszer/wesen vizsgálatát, csak az Egyesület Elnöksége által elfogadott küllem- és munkabírók végezhetik és minősíthetik, akik érvényes, az Egyesület által gondozásba vett fajták részére szóló FCI bírói igazolvány birtokában vannak. A bírókat az MSVK Tenyésztés Vezetője előzőleg megismerteti az Egyesület Tenyészszemle Szabályzatával és minősítési rendszerével.

 

6. Tenyésztés Tanács

A Tenyésztés Tanács áll az Egyesület Tenyésztés Vezetőjéből, a Vezető Tenyésztés ellenőrből és a Tenyésztés Tanács tagokból. A Tenyésztés Tanács dönt minden kétséges kérdésben, ami a tenyésztésengedélyezés alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatos és a végrehajtási rendelkezésekben nincs szabályozva. A hibás tenyésztésengedélyezési döntéseket a Tenyésztés Tanács megszűnteti.

Lehetnek olyan tények, amelyek kinológiai okokból a tenyésztésre való használatot korlátozzák vagy tiltják (pl.: örökletes betegségek az utódoknál, problémás idegrendszeri tulajdonságok fellépése: emberrel szembeni agresszivitás, illetve túlzott félénkség), a Tenyésztés Tanács a tenyésztési engedélyt érvénytelenné nyilváníthatja, feltételeket és korlátozásokat állapíthat meg, vagy egy újabb bemutatást kérhet. A végleges döntésig a Tenyésztés Tanács a tenyésztési engedélyt ideiglenesen felfüggesztheti. Panasz e felfüggesztés ellen nem lehetséges.

 

6.Tenyészszemle lebonyolítása

A tenyészszemle 3 részből áll:

-  Küllem és mozgás bírálati rész

-  Alap képesség vizsgálati rész

-  Idegrendszer/wesen vizsgálati rész

 

1.Küllem  és mozgás bírálati rész tartalmazza:

-  Küllem

-  Mozgás

A küllemi bírálatot és a mozgás megítélését megadott bírálati szempontok alapján, pontozásos rendszerben végzi a küllembíró és sorolja be az elbírált egyedeket.

 

A minősítés lehet:

-  Kitűnő – 85 - 100 pont

-  Megfelelő – 51 - 84 pont

-  Nem megfelelő – 51 pont alatt

 

szín:

 

marmagasság:

cm

fogzáródás:

ollós     tétre harapás   előreharapás hátraharapás       x harapás

fogazat:

komplett hiány:

herék (kan):

rendben    rejtettheréjűség:

egyoldali, kétoldali

kizáró hibá(k)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bírálati szempont, testtáj

KÜLLEM

maximális pontszám

pontszám

összbenyomás, típus

18

 

fej (arckifejezés, arányok, párhuzamok)

4

 

fültűzés

2

 

orrtükör, pigmentáció

2

 

szem (szín, alak, szemhéjak feszessége)

2

 

nyak (illesztés, hossz, szárazság)

2

 

felső vonal: mar-hát-ágyék-far arány

4

 

felső vonal egyenesség, feszessége

4

 

faroktűzés, farok hossza

2

 

szügy, előmell

3

 

bordakosár

3

 

csontozat

2

 

mellső végtag előlről (egyenesség, talajon szűk-tág)

3

 

vállöv, lapocka

3

 

elülső szögellés

3

 

könyök

2

 

mellső lábtő, lábközép, mancsok

2

 

hátulsó végtag hátulról

3

 

keresztcsonti tájék, felcomb, alcomb

2

 

hátulsó szögelés

3

 

szőrtípus

2

 

csánk, hátulós lábközép, mancsok

2

 

Bírálati szempont

MOZGÁS

 

 

harmónia

3

 

felső vonal mozgásban

4

 

elülső végtagvezetés

4

 

hátulsó végtagvezetés

4

 

lépéshossz

4

 

lendület

3

 

fej hordása mozgásban

3

 

farok hordás

2

 

ÖSSZPONTSZÁM:

100

 

 

2. Alap képesség vizsgálati rész tartalmazza:

-  Általános viselkedés

-  Apportkészség vizsgálata / Viselkedés lövésre

-  Érdeklődés a vad iránt

-  Kajtatási készség vizsgálata

-  Csapakövetési hajlam

-  Vízszeretet vizsgálata 

A vadászati képességvizsga bírálati szempontjai és az elérhető pontszámok a következők. Minden bírálati szempontra, a vadászkutyák bírálati rendszereiben szokásos módon 0 - 4 pont érhető el, az 1 - 4 közötti eredmények jelentik a megfelelést.

A vizsgát teljesítette az a kutya, amelyik minimum 51 pontot elért, és nem kapott 0 osztályzatot.

 

 

értékszám

pontszám

 

 

 

1. temperamentum

 

 

1.1. együttműködési hajlam

2

8

1.2. viselkedés lövésre

2

8

1.3. munkakedv

2

8

2. apportkészség

3

12

3. érdeklődés vad iránt

2

8

4. kajtatási készség

 

 

4.1. orrhasználat

3

12

4.2. keresés módja

3

12

5. csapakövetési hajlam

4

16

6. vízkedvelés

4

16

ÖSSZPONTSZÁM

 

100

 

Az alapképesség vizsgálatát a teljesítménybírók végzik. Nem a kutya képzetsége a bírálandó, hanem a veleszületett képességei.

Az apport készség feladat végrehajtható az adott kutya játékával is, ha az nem ismeri sem a tollas sem a szőrös apportot.

Kiállítási kutyák a szőrzetüket védő ruhában is teljesíthetik a vizsgálatot.

 

A vizsga célja megállapítani, hogy a kutya hordozza-e a spánielek jellegzetes, alapvető, öröklődő vadászati adottságait és temperamentumát, úgymint: érdeklődés a vad iránt, csapakövetési hajlam, a sűrű, fedett területek félelmet nem ismerő, serény átkutatása, elhozó készség, hajlam az engedelmességre, élénk, barátságos természet.

 

Képességvizsgán minden FCI származási lappal rendelkező, spániel részt vehet.

 

Szükséges terület:

- sűrű aljnövényzettel fedett, bokros vagy nádas, megfelelő nagyságú terület a kajtatáshoz, ahol vadászfegyverrel vagy riasztópisztollyal való lövés leadására van lehetőség.

- sekély partú, nyílt vízfelület.

 

 A feladatok ismertetése

1.A spániel általános viselkedése

A vizsga teljes ideje alatt megfigyelendő.

A fiatal kutya viselkedése idegen helyen, idegen emberek, kutyák között is legyen barátságos, könnyen kezelhető, figyelmes, élénk, vezetője parancsait teljesítse készségesen.

Hiba a szertelen, féktelen, összeférhetetlen vagy túl félénk viselkedés, agresszivitás.

 

2.Az apportkészség vizsgálata

A bíró utasítására a vezető laza pórázon lévő kutyájával sétál 20-30 métert, majd vagy saját felelősségére a kutyát elengedve sétál tovább, vagy laza, hosszú pórázon. Közben a kutyától kb. 50 m-es távolságra a bíró megítélése szerint egy vagy két lövést kell leadni.

A bíró utasítására magához hívja a kutyáját és a nála lévő apporttárgyat kétszer egymás után eldobja neki, különböző irányba és távolságra. A vezető bíztathatja a kutyát, változtathatja a helyét apportírozás közben.

Kívánatos az érdeklődés, a kutya jókedvűen szaladjon az apportért, azt gyorsan vegye fel, és lehetőleg késedelem nélkül vigye vissza a vezetőhöz. Nem követelmény a kézbe adás, nem hiba a fogásigazítás.

 

3.Érdeklődés a vad iránt

A vezető mutassa meg a kutyájának a lőtt szárnyas és szőrmés vadat, majd dobja el néhány méterre. A jó spániel folyamatos és nagyfokú érdeklődést mutat a lőtt vad iránt. Maximális osztályzatot kaphat az a kutya, amelyik kifejezett érdeklődést mutat a vad megpillantásakor, és rövid bevezetés, próbálgatás után az eldobott vadhoz odavágtázik és rövid fogáskeresés után megfogja a vadat.

Az a kutya, amelyik rövid szaglászás után elfordul, és a vezető fokozott és többszöri buzdítására sem hajlandó tovább foglalkozni a vaddal, csak 1-es pontszámot kaphat.

 

4.Kajtatási készség

Sűrű aljnövényzetű, bokros, fedett területre ki kell helyezni egy friss lőtt vadat (szárnyas vagy szőrmés), az úttól vagy a fedett terület szélétől 2 - 4 méter távolságra, a terület fedettségétől függően. A növényzet ideális esetben legalább olyan magas legyen, hogy takarja el a kutyát.

Kb. 30 m távolságból a vezető szabadon engedi a kutyát és beküldi a fedett területre keresni. Közben a vezető is továbbsétálhat, de a vadhoz ne menjen 10 m-nél közelebb. A kutyát bíztathatja.

Bírálandó az orrhasználat, a keresőkedv és a keresés módja.

A spánielnek vadászszenvedélyt tükrözően - amit állandó, lelkes farokmozgás jelez -, fenntartás és félelem nélkül kell a sűrű területet átkeresnie, mélyen tartott orral, alaposan, élénk mozgással és orrhasználatot tükrözően. Maximális osztályzatot az a kutya kaphat, amelyik észreveszi a vadat, bizonytalankodás nélkül, élénken odamegy, kitartóan, érdeklődéssel szaglássza.

Nem kizáró ok, ha nem találja meg a vadat, de követelmény a kitartó, érdeklődést és orrhasználatot tükröző kajtatás.

Az a spániel, amelyik nem megy be a sűrűbe, és nem keres önállóan legalább 1 percig, 0 pontot kap.

 

5.Csapakövetési hajlam

Az egyik - a vezető választása szerinti - vadat (szőrmés vagy szárnyas) kb. 30 méter távolságra kell elhúzni, a csapa kezdeténél a vadat alaposan a talajhoz dörzsölve és tollat vagy szőrt bőségesen otthagyva. Ezt a kutya nem láthatja. Nagyon gondosan kell kiválasztani a területet, hogy a lehető legjobb szagvételi lehetőséget biztosítsuk a fiatal kutyának (talaj, növényzet, szélirány: hátszél).

Ezután a vezető odavezeti kutyáját a nyom elejéhez, ott megmutatja neki a csapa kiindulási helyét. Innen a kutyának kell kidolgoznia a nyomot. A vezető kísérheti a kutyáját, szabadon megválaszthatja, hogy vezetéken vagy szabadon dolgozzon a kutyája. Nem követelmény a csapa precíz kidolgozása, bírálandó a csapakövetési hajlam, orrhasználat, érdeklődés, akarat.

 

6.Vízszeretet vizsgálata

A kutya által ismert apporttárgyat vagy vadat a vezető a vízbe dobja, minimum 5 méterre, úgy, hogy a kutya csak úszva érje el. Ezután a kutyát póráz és nyakörv nélkül az apporttárgyért küldi.

Nem feltétlen követelmény a tárgy kihozása a vízből, de maximális pontot csak az a kutya kaphat, aki félelem nélkül beúszik a vízbe és legalább a víz széléig kihozza azt.

Bírálandó a kutya vízszeretete, apportkészsége.

Az a kutya, amelyik nem megy be a vízbe, 0 pontot kap.

 

Kizáróokok:

-  lövésfélősség

-  agresszivitás, fékezhetetlen vagy kifejezetten félénk természet

-  a vad iránti érdeklődés teljes hiánya

-  ha egyáltalán nem apportíroz

-  ha nem megy be vízbe vagy fedett területre

 

A minősítés lehet:

-  Kitűnő – 85 - 100 pont

-  Megfelelő – 51 - 84 pont

-  Nem megfelelő – 51 pont alatt

 

3.Idegrendszer/wesen vizsgálati rész tartalmazza:

-  Társas érintkezés

-  Játék

-  Élelem iránti érdeklődés

-  Hirtelen megjelenés

-  Fémes zaj

 

A viselkedési teszt helyzetei a következők:

1. Társas érintkezés

Egy idegen - a tesztvezető - megközelíti a kutyát és a vezetőjét, megáll távolabb mellettük majd odamegy és üdvözli őket. A tesztvezető rövid sétára viszi a pórázon lévő kutyát, miközben egyszer megáll és megsimogatja a kutyát. Amikor visszaér a kutyavezetőhöz, rövid fizikai vizsgálatot végez a kutyán, pl. megnézi a mancsait, fogát. (viselkedési változók: az üdvözélésre adott reakció, együttműködés és a fizikai érintésre adott reakció)

 

2. Játék

A kutya póráz nélkül van, közben egy labdát és/vagy rongyot dobnak a kísérletvezető és a kutyavezető közé, a kutyától távolabb. Ha a kutya odafut és elkapta a rongyot a tesztvezető megpróbája visszahívni. Ezt megismétlik egyszer. Az ismétlés után a tesztvezető megpróbál kötélhúzóst játszani a kutyával (viselkedési változók: érdeklődés a játék iránt, érdeklődés az elkapás iránt és a kötélhúzós játék iránt).

 

3. Élelem iránti érdeklődés

Egy deszkán lévő két műanyag dobozba egy-egy szem jutalomfalatot dob a kísérletvezető úgy, hogy a pórázon lévő kutya látja. Majd a kutyát elengedik, megeheti a falatokat. Utána behívják, és a kísérletvezető ismét falatokat dob a dobozokba, de most a tetejüket is ráhelyezi, de nem csukja rá. A kutya ismét odamehet, a tetőket lelökve megeheti a jutalomfalatokat. Majd ismét pórázra kerül, és ezúttal a tetőket is rázárja a kísérletvezető az ismét megtöltött dobozokra. (viselkedési változók: érdeklődés az élelem iránt, együttműködés)

 

4. Hirtelen megjelenés

Egy ember-formájú tárgyat – felöltöztetet papírfigurát - hirtelen a kutya elé húznak - pl. alulról vagy felülről egy zsinórral - 2 m-re tőle, miközben vezetőjével pórázon sétál. A vezetőt megkérik, hogy engedje el a kutyát, miután a tárgyat kihúzták. Így a kutya szabadon elmenekülhet a tárgytól vagy odamehet megvizsgálni azt. Ha a kutya magától nem közelíti meg a tárgyat, a vezető segíthet neki: egészen addig, amíg oda nem megy a kutya a tárgyhoz. Utána a kutya a vezetőjével egymás után kétszer elsétál a tárgy mellett, közel ahhoz (viselkedési változók: ijedtség, agresszív viselkedés, felfedező viselkedés, az elkerülési viselkedés fennmaradása és megközelítő viselkedés a megkerülések során ).

 

5. Fémes zaj

Egy nagy láncszemekből álló láncot végighúznak egy hullámos fémlemezen a kutyától 2 m-re, miközben sétál pórázon a kutyavezetővel. Utána ugyanaz a protokoll, mint a „hirtelen megjelenés” teszthelyzetben - elengedett kutya menekül vagy odamegy, a vezető segítségével odamegy, majd kétszer pórázon megkerülik -. (viselkedési változók: ijedtség, felfedező viselkedés, az elkerülési viselkedés fennmaradása és megközelítő viselkedés a megkerülések során).

 

6. Ijesztő személy

Egy kapucnis/kalapos köpenybe vagy nagykabátba, napszemüvegbe öltözött idegen megjelenik távolabb - kb. 40 m-re - és hátat fordít a pórázon lévő kutyának és vezetőjének. Aztán a kísérletvezető leveszi a csuklyát, kabátot a személyről. A személy kicsit arrébb megy, barátságosan hívja a kutyát, játékot mutat neki. A kutyát el kell engedni, hogy szabadon odamehessen. (viselkedési változók: érdeklődés az idegen iránt, agresszív viselkedés, felfedező viselkedés).

A teszt pontozóbíró általi értékelése - tehát nem a tenyészminősítéshez tartozó pontszám, hanem a teszt feldolgozhatóságához szükséges -  a következő:

 

 

1

2

3

4

5

1. a

Társas érintkezés: üdvözlés

elutasítja  a kapcsolatot, morog, odakap

elhúzódik, próbálja elkerülni a kontaktust

elfogadja a kontaktust, de nem reagál rá; nem húzódik el

kezdeményezi a kapcsolatot, vagy reagál a kontaktus-próbálkozásra

túlzó kontaktus-felvétel, pl. felugrik vagy nyüszít

1. b

Társas érintkezés: együttműködés

a több próbálkozás ellenére, hogy felkeltsék a figyelmét nem enged

vonakodva követi az embert

követi a tesztvezetőt, de nem keres vele kapcsolatot

lelkesen követi a tesztvezetőt, kapcsolatba lép vele

lelkesen követi a tesztvezetőt, túlzottan keresi vele a kapcsolatot, ráugrál, nyüszít

1. c

Társas érintkezés: érintés, vizsgálat

morog, odakap, nem lehet megérinteni

próbálja elkerülni, elhúzódik, a kutyavezetőtől vár támogatást

elfogadja a kézbevételt

elfogadja, kontaktus-kereső viselkedéssel reagál

elfogadja,  eltúlzott kontaktus- kereső viselkedéssel reagál

2. a

Játék 1: játékosság

nem játszik

nem játszik, de érdeklődést mutat

lassan, de aktívvá válik, játszik

gyorsan kezdi, aktívan játszik

nagyon gyorsan kezdi, rendkívül aktívan játszik

2. b

Játék 1: fogás

nem fogja meg

nem fogja meg, megszagolja a tárgyat

a metszőfogaival fogja meg

azonnal teljes szájjal megfogja

rögtön megfogja, a levegőben kapja el a tárgyat

2. c

Játék 1: fogás és kötélhúzás

nem fogja meg

megfogja, elengedi, tartja de nem mutat különösebb érdeklődést

megfogja, arrébbviszi és elengedi; esetleg rágja

azonnal teljes harapással megfogja, és húzza, amíg a tesztvezető el nem engedi

azonnal teljes harapással megfogja, és húzza, húzza, esetleg rázza- a passzív időszakokban is - amíg a tesztvezető el nem engedi

3. a

Élelem: élelem iránti érdeklődés

nem érdekli a kihelyezett élelem

a nyitott edényekben lévő falatokat sem eszi ki

az általa kinyitható edényekben lévő falatokanál feladja

a zárt edényekben lévő falatokanál feladja

a zárt edényt hosszan harapja, mancsozza

3.b

Élelem: együttműködés

nem néz vissza a gazdára vagy a kísérlet-

vezetőre

a zárt edénynél idővel visszanéz a vezetőre

a zárt edénynél idővel elindul a vezető felé

a zárt edénynél hamar visszamegy a vezetőhöz, ugat, mutat

az általa kinyitható edénynél is segítséget kér

4. a

Hirtelen megjelenés (meglepődés): félelem

nem áll meg vagy csak rövig megtorpanás

lehajol és megáll

kitér/ félreugrik, a fejét nem fordítja el

maximum 5 m-re menekül

több, mint 5 m messze fut

4. b

Hirtelen megjelenés (meglepődés): fenyegetés, agresszió

nem mutat fenyegetést

néhány pillanatban agresszív viselkedés

többször mutat fenyegetést a teszthelyzet alatt

komoly fenyegető magatartást mutat vagy kitámad

fenyegető magatartást mutat és kitámad, ami harapásban végződhetne

4. c

Hirtelen megjelenés (meglepődés): kiváncsiság

akkor közelít, amikor a tárgyat lecsukták, egyáltalán nem közelít

akkor közelít, amikor a kutyavezető leül, beszél a tárgyhoz és hívja a kutyát

megközelíti a tárgyat, amikor a kutyavezető mellette áll

megközelíti a tárgyat, amikor a kutyavezető félúton van afelé

segítség nélkül megközelíti a tárgyat

4. d

Hirtelen megjelenés (meglepődés): a félelem fennmaradása/időtartama

nem változat a sebességén a tárgy megkerülésekor

kis sebességváltás a megkerülések között

az első megközelítésnéll íven megy vagy felgyorsul, második megközelítésre csökkent reakciót mutat

íven megy vagy gyorsabb sebességgel legalább két megközelítés alatt

nagy vagy egyre nagyobb félelmet mutat többször megkerülve a tárgyat

4. e

Hirtelen megjelenés (meglepődés): az érdeklődés fennmaradása

nem mutat érdeklődést

megáll, megszagolja vagy megnézi a tárgyat egy alkalommal

megáll, megszagolja vagy megnézi a tárgyat legalább kétszer

harapdássza vagy játszik a tárggyal, egy idő után érdeklődik

harapdássza vagy játszik a tárggyal, két vagy több megkerülés során is

5. a

Fémes zaj: félelem

nem áll meg vagy rövid megtorpanás

lehajtja a fejét és megáll

félreugrik a feje elfordítása nélkül

maximum 5 m-re távolodik el

több, mint 5 m messzire fut

5.b

Fémes zaj : kiváncsiság

nem közelíti meg

akkor közelít, amikor a kutyavezető leül, beszél a tárgyhoz és hívja a kutyát

megközelíti a tárgyat, amikor a kutyavezető mellette áll

megközelíti a tárgyat, amikor a kutyavezető félúton van afelé

segítség nélkül megközelíti a tárgyat

5.c

Fémes zaj:  a félelem fennmaradása

nem változat a sebességén a tárgy megkerülésekor

kis sebességváltás a megkerülésekközött

az első megközelítésnél íven megy vagy felgyorsul, második megközelítésre csökkent reakciót mutat

íven megy vagy gyorsabb sebességgel legalább két megközelítés alatt

nagy vagy egyre nagyobb félelmet mutat többször megkerülve a tárgyat

5.d

Fémes zaj: az érdeklődés fennmaradása

 

nem mutat érdeklődést

megáll, egyszer a zajforrás irányába néz vagy szagol

megáll, a zajforrás irányába néz vagy szagol legalább kétszer

harapdássza vagy játszik a tárggyal, egy idő után érdeklődik

harapdássza vagy játszik a tárggyal, két vagy több megkerülés során is

6. a

Ijesztő személy: érdeklődés

nem lép kapcsolatbba  a segítővel

kontrollált, néha megszakítja

érdeklődik, megszakítás nélkül követi a segítőt

érdeklődik, el akarja venni, néha kezdeményez

nagyon érdeklődő, el akarja venni, többször el akarja kezdeni

6. b

Ijesztő személy:

fenyegetés

nem mutat fenyegetést

kevés (1-2) fenyegető magatartásformát mutat az első részben

kevés (1-2) fenyegető magatartásformát mutat az első és második részben

több  fenyegető magatartásformát mutat az első részben

több  fenyegető magatartásformát mutat az első és második részben

6. c

Ijesztő személy:

kiváncsiság

 

nem közeledik a segítőhöz

közeledik, amikor a segítő a közelében aktív

közeledik a takarásban lévő de beszélő segítő felé

lassan vagy késleltetve megy a segítő felé

segítség nélkül rögtön a segítőhöz megy

 

A tenyészminősítéshez egyes mért viselkedésformákhoz rendelt tenyészszemle pontszámok meghatározásánál pontlevonást azok a viselkedésformák jelentenek, amelyek az Egyesület által gondozott fajták semmilyen történeti felhasználásánál vagy jelenlegi munka-, sport és családi kutyaként való felhasználásánál nem kedvezőek. A pontlevonás mértéke arányos a viselkedésforma károsságával.

Továbbtenyésztésből kizárást önmagában az emberrel szembeni - nem félelmi helyzetben mutatott - kifejezett agresszió jelent csak, amely semelyik spániel vagy vízikutya fajtánál nem kívánatos.

 

 

1

2

3

4

5

1. a

Társas érintkezés: üdvözlés

0

3

5

5

4

1. b

Társas érintkezés: együttműködés

3

4

5

5

4

1. c

Társas érintkezés: érintés, vizsgálat

0

3

5

5

4

2. a

Játék 1: játékosság

1

3

5

5

5

2. b

Játék 1: fogás

3

4

5

5

5

2. c

Játék 1: fogás és kötélhúzás

3

4

5

5

5

3. a

Élelem: élelem iránti érdeklődés

3

3

4

5

5

3.b

Élelem: együttműködés

2

4

5

5

5

4. a

Hirtelen megjelenés (meglepődés): félelem

5

5

4

3

2

4. b

Hirtelen megjelenés (meglepődés): fenyegetés, agresszió

5

4

3

2

1

4. c

Hirtelen megjelenés (meglepődés): kiváncsiság

3

4

5

5

5

4. d

Hirtelen megjelenés (meglepődés): a félelem fennmaradása

5

5

4

3

2

4. e

Hirtelen megjelenés (meglepődés): az érdeklődés fennmaradása

3

5

5

5

5

5. a

Fémes zaj: félelem

5

5

4

3

2

5.b

Fémes zaj : kiváncsiság

3

4

5

5

5

5.c

Fémes zaj:  a félelem fennmaradása

5

5

4

3

2

5.d

Fémes zaj: az érdeklődés fennmaradása

3

5

5

5

5

6. a

Ijesztő személy: érdeklődés

3

3

5

5

5

6. b

Ijesztő személy:

fenyegetés

5

4

3

3

2

6. c

Ijesztő személy:

kiváncsiság

3

4

5

5

5

 

A viselkedési teszt maximális összpontszáma így 100 pont: a munkavizsgára nem kötelezett - és így képességvizsgát nem tévő - fajták esetében ez adódik az egészségi és a küllemi pontszámokhoz a tenyészminősítési osztályba soroláshoz.

A képességvizsgára kötelezett fajták esetében a viselkedési teszten elért összpontszám feleződik, a maximum 50 pont, a képességvizsga szintén maximum 50 pontjával együtt adja a viselkedési rész végeredményét. Az így szintén maximum 100 viselkedési ponthoz járulnak az egészségügyi szűrések és a küllem és mozgás bírálat pontszámai a tenyészminősítési osztályba soroláshoz.

A wesen és idegrendszer megítélését a fenti feladatok elvégzése közben a küllem és a munka szakaszok bírói együttesen végzik és közösen értékelik, kiszűrve az ideggyenge, félős, vagy éppen az agresszív egyedeket.

 

A minősítés lehet:

Kitűnő - 85 - 100 pont

-  Megfelelő - 51 - 84 pont

-  Nem megfelelő- 51 pont alatt

 

7.Eredményes tenyészszemle érvényességi ideje

Az eredményes tenyészszemle és az általa szerzett tenyészminősítés a kutya egész életén át érvényes. A tenyészminősítés osztályai a B – A ,  A – A* osztályban változhatnak, a megszerzett kiállítási eredmények függvényében.

DE: amennyiben egy kutya bizonyítható módon és ismételten wesen/idegrendszerbeli-, alaki-, illetve egészségi hibát örökít, úgy bármikor megvonható tőle a tenyészengedély a tenyésztésből kizáró határozat meghozatalával.

Valamint ha a 2. kötelező általános szemészeti szűrés alkalmával a vizsgálat által szűrt szembetegségek eredménye nem negatív ismételten.

8.A tenyésztésből kizáró okok

Ebbe a kategóriába azok az okok tartoznak, amelyek megléte miatt az adott kutya nem felel meg az Egyesület Tenyésztési Szabályzatában foglaltaknak, így tenyészengedély számukra a tenyészszemlén nem adható ki, különös tekintettel az egészséget érintő defektusokra, az idegrendszeri problémákra és a fajtastandard előírásaira.

-     egy vagy mind két here hiánya - mindkét herének jól fejlettnek kell lennie, jól tapinthatóan a herezacskóban

-     fogazat hiány, harapás hiba - a komplett fogazatból hiányzó fog hiánya, az előre -, hátra -, tétre - illetve a keresztharapás. Röntgenfelvételek nem fogadhatók el a fogazat teljességének igazolására.

-     fogazat nem szabályozható, mert olyan beavatkozás mely valamely hibát igyekszik korrigálni mely a standard alapján nem kívánatos. A meglévő hibának ily módon történő palástolása rosszindulatú megtévesztés és tenyésztési vétségnek tekintendő.

Baleset során kiesett fog igazolásának módja: a balesetet szenvedett kutyát 72 órán belül az Egyesület által kijelölt állatorvossal kell megvizsgáltatni, amely állatorvos írásos véleményt ad. Az állatorvosi igazolást meg kell küldeni a Tenyésztés Vezetőnek.

-     szembetegség, szemhéj probléma - entrópium - befelé forduló szemhéjak, ektrópium -  laza, nyitott szemhéjak. Ha kiállításon vagy tenyészszemlén szembeteg kutya jelenik meg, kétség esetén állatorvosi vizsgálat ajánlott annak eldöntésére, hogy a betegség örökletes vagy szerzett, sérülésből fakadó e. A beteg szemű illetve szemhéjú kutyát a bíró jelenti be az Egyesületnek. Ha a kutya szeme ismételt bemutatáskor még mindig beteg és tulajdonosa nem rendelkezik az Egyesület által kijelölt valamely szemész szakorvos igazolásával arról, hogy a betegség csupán sérülés következménye vagy szemhéját megoperálták, úgy végleg kizáródik a tenyésztésből. A szemhéj operáció eltitkolása rosszindulatú megtévesztés és tenyésztési vétségnek tekintendő.

-     örökletes betegséggel rendelkezés

-     túlzott félénkség vagy agresszivitás

-     nem megfelelő nemi jelleg

-     minden korrekciós műtét mely valamely küllemi hibát igyekszik korrigálni - pl. túlzottan laza és nagy nyaklebernyeg felvarrása, farok műtét a törött farok vagy a nem megfelelően hordott farok esetén - ami a standard alapján nem kívánatos. Minden ilyen jellegű műtét egy meglévő hibát igyekszik palástolni így rosszindulatú megtévesztés és tenyésztési vétségnek tekintendő.

A tenyésztésből kizáró okoknál figyelembe kell venni az egyes fajtákra vonatkozó FCI standardok előírásait, amennyiben azok a fent felsoroltaktól esetlegesen eltérnek.

 

9. Munka vonalú kutyák

A munkavonalú kutyák tenyésztésbe vétele esetén a küllemük megítélésénél csak a standardból kizáró hibák vizsgálata irányadó.

 

10.Sikertelen tenyészszemle

Sikertelen tenyészszemle esetén a tenyészszemle csak 1 alkalommal ismételhető meg újra. Ha ebben az esetben sem felel meg az egyed a tenyésztési kritériumoknak, véglegesen csak „E” tenyészminősítésű lehet, azaz nem vehető tenyésztésbe.

 

11.Végrehajtási rendelkezések

 A tenyészszemle MSVK által szervezett kiállítás napján nem rendezhető.

A tenyészszemlének ott kell történnie, ahol elegendő hely van a megfelelő mozgáshoz, a képesség és a viselkedés vizsgálathoz és ahol a szükséges lövések engedélyezettek. A helyszínen kell lennie az MSVK egyik területi Tenyésztés ellenőrének, aki chipleolvasóval a kutyák azonosítását végzi.    

Egy tenyészszemle napon a vizsgázók megengedett létszáma két bírónak: 2 x 25 kutya, közte szünettel.

Ennél magasabb jelentkezési számnál további két tenyészszemle bíró bevonása, vagy egy további tenyészszemle nap kitűzése van előírva.

 A nevezés a tenyészszemlére írásban, legkésőbb 10 nappal a tenyésztés engedélyezés napja előtt, postán, vagy az egyesület e-mail címén vagy az Egyesület honlapján on-line nevezéssel, a származási lap másolatának elektronikus úton való elküldésével, vagy az Egyesület levelezési címére, nevezési lapon történik.

A vizsgáról minden bemutatott egyed részére az MSVK formanyomtatványon jegyzőkönyvet vezet, melynek összesítője irattárban lefűzésre-, az eredményük pedig számítógépes feldolgozásra kerül.

A tenyészszemlén, a küllem és mozgás bírálati jegyzőkönyvet minden kutya bírálata közben írnok rögzíti, a bíró diktálása alapján. A kutya tulajdonosa/vezetője megkapja ennek a jegyzőkönyvnek az eredeti példányát, amelyet a tenyészszemle küllembírója aláír. Ugyanez történik a képességvizsga és a viselkedési vizsgálat bírálati lapjaival is.   Az írnok összesítőt készít, melyet a bírókkal aláírat. Ez irattárba lefűzésre-, az eredmények pedig számítógépes feldolgozásra kerülnek.

 

12.Nyilvánosságra hozatal

A tenyészszemlén eredményesen szerepelt kutyák adatait a tenyészminősítésükkel együtt az Egyesület a honlapján megjelenteti.

 

Budapest, 2014-02-15