• Springer Spániel
    Springer Spániel
  • Clumber Spániel
    Clumber Spániel
  • Amerikai Cocker Spániel
    Amerikai Cocker Spániel
  • Kooikerhondje
    Kooikerhondje
  • Lagotto
    Lagotto

MAGYAR SPÁNIEL ÉS VÍZIKUTYA  KLUB

Tenyésztő Szervezet

 

Tenyésztési Szabályzata

Amellyel a Magyar Spániel és Vízikutya Klub Tenyésztő Szervezet a 98/2013 (X.24.) VM „a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól” szóló rendelet alapján az Angol cocker spániel, ebfajta tenyésztését ezen ebfajta tenyésztő szervezeteként végzi

 

1. A MAGYAR SPÁNIEL ÉS VÍZIKUTYA KLUB Tenyésztő Szervezet - MSVK

-  Székhelye: 2100- Gödöllő, Sió utca 5

-  Budapest Környéki Törvényszék 2.Pk.60.388/2012/4

-  Nyilvántrtási szám: TE - 6438

-  Adószáma: 18512166113

-  Bankszámlaszáma: OTP 11738008-20883759

-  Angol cocker spániel ebfajta elismerés határozathozatalának iktatószáma: 02.5/1744-3/2013.

 

A Magyar Spániel és Vízikutya Klub 2013.01.10.-én alakult. Alapszabályának általános rendelkezéseiben elfogadja az FCI által elismert mindenkori magyarországi csúcsszervezetet. Az FCI alap és működési szabályzata előírásainak megfelelően csatlakozhat bel- és külföldi kinológiai szervezetekhez. Célja, hogy a 98/2013 (X.24.)VM rendelet szerint elismert ebtenyésztő szervezetként működjön, egészséges és a nemzetközi előírásoknak megfelelő fajtajelleggel rendelkező törzskönyvezett eb állományt alakításon ki és tartson szinten. Ennek érdekében az Angol cocker spániel fajta fenntartása, törzskönyvezése, teljesítményének meghatározása, tenyésztési adatok gyűjtése, nyilvántartása, feldolgozása, a tenyésztési dokumentáció kiadása a fent említett rendelet szerint. Az Egysület elsősorban az Angol cocker spániel fajta gondozására alakult, ebből a fajtából indul ki Tenyésztési Sazabályzata, tekintve, hogy Magyarországon ez a fajta található a legnagyobb számban a spánielek közül.

 

2. Az MSVK 2014.01.08.-án tagfelvételi kérelmet nyújtott be a rendelet szerint kijelölt kinológiai szövetséghez, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetségéhez, mely szövetség 17/2014(01.15) sz. Meoesz – E 2014.01.15.-i határozatával az MSVK-t tagként felvette.

 

3. Az Egyesület rendelkezésére áll személygépkocsi használat, laptopok, PC asztali számítógépek, internet hozzáférhetőség, honlap, mobil és vonalas telefonok, nyomtatók, fax, fénymásolók, adatrögzítéshez tárolásra alkalmas külső memória dobozok, irodaszerek, irattároló szekrények, videó felvevők és lejátszók, diktafon, fényképezőgép, törzskönyvezési és származás igazolás nyomtató programok, pecsétek, melyeket az Egyesület rendelkezésére szívességi használatra bocsájtanak tulajdonosai.

4. A Magyar Spániel és Vízikutya Klub képviselője:  Falucskai Zsanett -  Elnök

5. Tenyésztés Vezető:  Kertészné Bakó Zsuzsa

Feladata, az MSVK Egyesület tenyésztési szabályzatának szigorú, következetes betartatása, ellenőrzése, annak szükségszerű módosítása, tenyésztési kérdésekben az MSVK vezetőségétől szakmailag független döntések hozatala a Tenyésztés Tanács elnökeként a Tenyésztés Tanács tagjaival közösen, kizárólag a Tenyésztési Szabályzat értelmében. Kapcsolattartás a Törzskönyvezés Vezetővel, rendszeres tájékoztatás az Egyesület vezetése felé. A Tenyésztés ellenőrök munkájának szervezése, ellenőrzése. Végzettsége: Agrármérnök, állattenyésztési specifikációval. Állatorvosi szakasszisztens, FCI vadász teljesítménybíró, tenyésztő.

6. Törzskönyvezés Vezető:  Szabó Tímea

Feladata, az MSVK Törzskönyvének vezetése, a Törzskönyv alapján származási lap kiadása, illetve a Törzskönyv melléktörzskönyvi része alapján melléktörzskönyvi kivonat kiadása. A Tenyésztési Szabályzat adminisztrációs feladatainak ellátása, beleértve az adatközlést a kijelölt kinológiai szövetség felé, illetőleg az állomány és törzskönyvezési nyilvántartások vezetése.

7. Vezető Tenyésztés ellenőr:  Fazekas Natasa

Feladata a Tenyésztés ellenőrök munkájának koordinálása, ellenőrzése a Tenyésztés Vezető utasításainak betartásával. Kapcsolat tartás a Tenyésztés Vezetővel és a Törzskönyvezés Vezetővel a  tenyésztés ellenőrzéssel felmerülő összes kérdésben. Végzettsége: okleveles agrármérnök, törzsállattenyésztő, állatbiotechnológia- és nemesítés szakirányokon, a Gödöllői Szent István Egyetem Állattenyésztés tudományi Intézetének tanársegéde.

8. Tenyésztés Tanács:

Elnök: Kertészné Bakó Zsuzsa - Tenyésztés Vezető

Tagjai:  Fazekas Natasa - Vezető Tenyésztés ellenőr

              Szakács Gáborné - Athina’s Product Angol cocker spániel kennel, 15 éves tenyésztői múlt, kozmetikai szakember

9. Fajta konzulensek:

Angol cocker spániel - Veszprémi Zsuzsanna Boogie Woogie Angol cocker spániel kennel, 20 éves tenyésztői múlt, 40 éves kinológiai tapasztalat, kozmetikai szakember.

                                                                                                    

2. TENYÉSZTÉSI SZABÁLYZAT

I.

A SPÁNIELEK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE

Az angol cocker spániel napjainkban viszonylag elterjedt és a spánielek között a legközismertebb fajta. Azonban csak kevés ember számára világos az a tény, hogy az angol cocker spániel vadászkutya, valamint azt sem tudják sokan, hogy nagyon sok spánielfajta létezik az angol cockeren kívül. Többségük a 8. fajtacsoport kajtató ebei, az amerikai cocker spánielen kívül, standardjaik alapján  mind munkavizsgára kötelezettek. Ilyen az angol springer, a welsh springer, a clumber, a sussex, a field és a germán spániel azaz német fűrjészeb. A vízikutyák között is vannak képviselőik az ír vízi spániel és az amerikai vízi spániel személyében. Más fajtacsoportokban is találhatóak spánielek, pontosabban spániel típusúak, mint a 7. fajtacsoportba tartozó blue picardy, a picardy, a french, a pont - audemer és a brittany spániel. A fent felsorolt spánielek mind vadászkutyák. Van még néhány spániel fajta, amelyek nem vadászkutyák, ők a 9. fajtacsoport társasági kutyái közé tartoznak, mint a cavalier king charles, a king charles és a tibeti spániel.

A spánielek története a Krisztus előtti időkbe nyúlik vissza. Természetesen megdönthetetlen bizonyíték nincs arra nézve, hogy létezhetett ilyen régen a spániel, viszont tényként könyvelhetjük el, hogy Nagy Sándor apjának uralkodása idején az egyik érmén spánielhez hasonlatos kutya képe látható.
Az is bizonyítja a spánielek régmúltba tekintő történetét, hogy a germán törvények szövege említ egy kutyát, amellyel madarakra vadásztak és a leírások alapján spániel szerű kutya lehetett.
A XV. századi festményeken láthatunk spánielre hasonlító hosszú fülű madarász kutyákat.
Napjainkban Angliát tekintik a spánielek őshazájának, azonban vannak más nézetek is ezzel kapcsolatban.

Maga a spániel szó eredete is nagyon vitatott ugyanúgy, mint a spánielek eredete. Elképzelések egész sora található a szakirodalomban ezzel kapcsolatban. Természetesen mindegyikben van valami, ami igaz lehet, bizonyítani azonban egyiket sem tudjuk.
Az egyik verzió szerint a spániel név Spanyolország nevére vezethető vissza, más elképzelések szerint viszont a föníciai span szóból ered.

Hasonlóan nehézségekbe ütközik a cocker szó eredetét megtalálni. Abban azonban a kutatók messzemenőkig egyet értenek, hogy a cocker szó a woodcock azaz erdei szalonka nevéből származtatható. Ebből is egyértelműen látható, hogy a spánieleket már a korai időkben is madarak vadászatára alkalmazták.

Kétség nem fér hozzá, hogy a cocker spániel eredete nagyon vegyes és nyugodtan mondhatjuk, hogy talán az egyik legrégebbi vérvonal. Amikor a kelta törzsek Európán keresztül nyugat irányába vándoroltak a mai Dél-Németországból kb. időszámításunk előtt 500-150 között, magukkal vitték a marháikat, disznóikat és lovaikat valamint nyilvánvalóan a kutyáikat is. A kelták tartottak terelő kutyákat és voltak kis testű vörös-fehér vadászkutyáik is. A solymászat egy ősi sport és mivel tárgyi leletek bizonyítják, a kelta törzsfők röptettek héját és sólymot. A kelták erdei nép voltak, elsősorban a rövid szárnyú héjával vadásztak nyúlra, ennek a ragadozónak a természetes zsákmányára. Mi mást is kívánhatna egy nemesi kelta a nyúl és szalonka felhajtására a madarai számára, mint egy spánielszerű ebet…? Ehhez az elgondoláshoz tartozik még az is, hogy a kelták letelepedtek Britanniában / brittany spániel/, Walesben / wales springer spániel/ és Írországban /ír vízi spániel/. Jelenleg erről a területről több vörös-fehér vadászkutya is származik. Ott van például a britek és az amerikaiak által csak brittany-nek hívott epagneul breton. Az eredeti brittany csak vörös-fehér volt, de a második világháború végére, annyira kevés szaporodóképes korú brittany volt elérhető Franciaországban, hogy egyéb helyi jelző spánielekkel kellett keresztezni. Ez idézte elő a fekete és barna színezetet. Egészen a 10. századig visszanézve írott feljegyzések mesélnek arról, hogy Wales-ben voltak vörös-fehér spánielek, melyek a mai welsh springer spániel vitathatatlan ősei.

A XIX. század második felében felmerülő probléma volt, hogy a Kennel Klub bevezette a súly szerinti osztályozást, mely szerint bármilyen spániel 25 font vagy az alatti súllyal cocker lett és bármelyik ennél nagyobb súlyú pedig springer. Így bár némely tenyésztő erősen küzdött, hogy a fajta kialakuljon, sok tenyésztő a cockereket springerekkel keresztezte és a nagyobbakat springernek a kisebbeket cockernek regisztrálták. Ez természetesen nehezítette azoknak a tenyésztőknek a munkáját, akik egységes cockert szerettek volna látni.
Mai formájában a cocker spániel 1892-óta ismert, ugyanis ettől az időponttól az Angol Kennel Club önálló kutyafajtaként jegyzi önálló standarddal, amelyben a fajtajegyeket rögzítették.

A korai időkben a kutyakiállítások és munkaversenyek megjelenése előtt a cocker spánielt kizárólag munkára tenyésztették, majd a kutyakiállítások 1859-es megjelenése után a helyzet változott. Volt pár vadász, mint például C. A. Philips, a Field Trial mozgalom úttörője, aki a cockereit munkára tenyésztette és kiállításokra is elvitte, azonban ez a szemlélet nem volt jellemző. Ezekben az időkben a kiállítás volt az egyetlen verseny jellegű tevékenység vadászkutyák számára addig, amíg a spániel nyomkövetést be nem vezették. Sajnos sok tenyésztő nem is vadászott így érthető, hogy számukra a vadászati tulajdonságok nem voltak fontosak. Ezek a tenyésztők kizárólag egy cél érdekében tenyésztettek, hogy minél jobban megfeleljenek a fajtastandardnak és nem állt érdekükben a munkajelleg, valamint a fizikai felépítés átörökítése. Azok a tenyésztők, akik ezzel szemben a cockerjükben a munkakutyát látták, a munkajelleg mellett fontosnak tartották a fizikumot is.
 
A rég múltban a keresztezések a kiállítási és a munkára szánt cockerek között elfogadottak voltak. Azonban 1969-ben a Kennel Klub megtiltotta a két különböző típus egymással történő keresztezését. Ezzel hivatalosan is kettéválasztották a kiállítási és a munkavonalú angol cocker spánielt.

Habár a ma élő állomány tenyésztése zömében a kiállítási típus felé tolódott el és a küllem mögé szorult az egészség és az ép és stabil idegrendszer fontossága, azt is meg kell említeni, hogy a  munkára szánt cockerek - akik elenyésző mértékben terheltek csak a kiállítási cockereket sújtó örökletes betegségektől és akiknek stabilabb, kiegyensúlyozottabb az idegrendszere - tenyésztése viszont nem az elfogadott fajtastandard alapján történik, ami elengedhetetlennek és kikerülhetetlennek kellene lennie bármelyik típusról legyen is szó. Ebből adódóan sajnos nem létezik a cocker spániel történetében, hogy ugyanaz a kutya kiállítási champion címet és munka champion címet is szerzett volna. Ez annak köszönhető, hogy van néhány alapvető megkülönböztető jel a két típus között, aminek következtében a munkára szánt változatnak nem lehet keresnivalója a kiállítási ringben, de feltétlenül fontos annak érdekében, hogy a munkában jobban megállja a helyét, valamint a kiállítási kutyák sok olyan jeggyel rendelkeznek, ami megnehezíti a munkájukat. Ilyenek a széles lapos tetejű fej, a kiállításra szánt példányok erősebb stopjával és domborúbb agykoponyájával szemben. A fülek magasabban tűzöttek és nem annyira hangsúlyosan hosszúak. A füleknek rövidnek kell lenniük a munkavonalú egyedeknél. Hogy a cocker igazi akciós formáját hozhassa, mozgásának fürge lépésekből kell állnia. A szőrminőségnek és mennyiségnek nagyon nagy jelentősége van a kiállítási egyedeknél, ugyanakkor pont az, ami a ringben jól mutat, hátrány a munkában.

A kiállítási és a kedvtelésből tartott cockereknél egyre gyakrabban megnyilvánul a rossz vérmérséklet, a „cocker düh” amely túlnyomó részt az egyszínű állománynál mutatkozik meg és csak elenyészve a tarkák között. Leginkább a fekete és az arany színváltozatú egyedek mutatják a kiegyensúlyozatlan idegrendszer megnyilvánulásának eme jelét. A cocker spánielnek és az egyéb spánieleknek  kiegyensúlyozottnak, kedvesnek, örömtelinek és agresszivitástól mentesnek kell lennie. Ez az ideális, tőlük elvárt és a standardjaik által is megkívánt jellegzetes spániel viselkedési forma. Elmondható, hogy a munkavonalú cocker spánielek teljesen mentesek ettől a problémától. Általánosságban helytálló, hogy a munkára tenyésztett cockerek temperamentuma igen kellemes, az idegesség teljesen hiányzik.

A második világháború után a kiállításra szánt cocker spániel népszerűsége ugrásszerűen növekedett, ebben az időben ebből a fajtából volt a legtöbb regisztrált példány az Angol Kennel Klubnál.

Jól látható, hogy a cocker spánielek tenyésztése hosszú utat tett meg napjainkig. Talán, ha szentelünk egy kis időt arra, hogy áttekintsük a cockerek kialakulásának történetét, akkor láthatjuk, hogy miért is van elég nagy megosztottság a megítélésében. Akik csak felületesen próbálják megismerni, a napjainkban alapvetően családi kedvencnek, esetleg kiállítási kutyának tartott spánieleket, soha nem ismerhetik meg bennük a remek ösztönökkel megáldott, valódi vadász kutyát is, amire alapvetően ki lettek tenyésztve és ami a mai napig is boldoggá és elégedetté teszi őket ha megengedjük nekik…..

 

 

II.

A SPÁNIEL TENYÉSZTÉS JELENLEGI HELYZETE HAZÁNKBAN

A spánielek közül az angol cocker spániel a 80-as évek második felében és a 90-es években „divat fajtának” számított. Sokan választották ezt a fajtát családi kutyának, az utcákon és a tereken mindenhol találkozni lehetett velük. Népszerű volt kiállítási kutyaként is, a ringekben nagy létszámban bírálták el példányait. Ez a felkapottság nem tett jót a fajtának, sokan a nyereség reményében mindenféle fajta- és tenyésztési ismeret nélkül szaporításukba fogtak, nem tartva be a legalapvetőbb tenyésztési-, állatjólléti- és védelmi, illetőleg egészséget érintő szabályokat sem. Az amerikai cocker spánielt szintén érintette, bár jelentősen kisebb mértékben ez a divathullám, a többi spániel fajta pedig, miután nem voltak ismertek tágabb körben, többnyire mentesültek ezektől a negatív hatásoktól. További probléma volt, hogy a fajtáért felelős klub, régebben klubok sem alkottak a spániel fajták köré megfelelő védelmet. Nem volt a tenyésztők munkáját összefogó komplett tenyésztési szabályzat, nem volt a fajtákat terhelő örökletes betegségek ellen kötelező szűrés, nem voltak a tenyésztők tudását bővítő szakmai képzések, továbbképzések, nem volt tenyésztési kontroll, nem volt a szakemberek részéről példamutatás és nem volt betartatott etikai és fegyelmi szabályzat. Ez sajnos a fajták- és a magyar spániel tenyésztés hírnevének kárára vált. Általánosságban elmondható, hogy a pusztán küllemtenyésztés jellemezte a hazai tenyésztést és a spánielek egészsége elhanyagolt, másodrendű volt. Ez alól csak néhány kennel számított kivételnek, munkájuknak példaértékűnek kellet volna lennie, még sem kaptak kellő elismertséget és támogatást. Ez a hozzáállás rengeteg kiskaput engedet az önös érdekeknek és semmiképpen nem a fajták érdekeit szolgálta. Ezen hiányosságok pótlásának szükségessége indokolta az Egyesület létrejöttét, jelen tenyésztési programban megalkotott szabályzatok bevezetését és betartatását és az egészséges értékrend visszaállítását, mert minden élőlény esetében első az egészség, az ép és stabil idegrendszer és ezt követően a küllem.

 

III.

ELŐZETES MEGJEGYZÉSEK, FAJTASTANDARD

A Magyar Spániel és Vízikutya Klub Tenyésztő Szervezet (továbbiakban: Egyesület) keretein belül a szabályzatnak megfelelő tenyésztés első és legfontosabb feltétele, az Angol cocker spániel fajtájú kutyák fajtatiszta tenyésztése Magyarországon, tekintettel külső megjelenésükre, a fajtára jellemző wesenre, az ép és stabil idegrendszerre éppúgy, mint a teljesítőképességüknek és az ehhez nélkülözhetetlen egészségüknek megőrzésére és fejlesztésére, az FCI által lefektetett standardjuk alapján.

 A fajta standardját az 1. melléklet tartalmazza.

Az örökletes hibákat és betegségeket az Egyesület szűreti, feldolgozza, értékeli és tervszerű tenyésztési munkával leküzdi. Hiszen az állattenyésztésre általánosságban igaz, hogy genetikai előrehaladást elérni csak szigorú követelményrendszer felállításával és azok következetes betartásával, betartatásával lehet. Az örökítés szempontjából egészségesnek akkor nevezünk egy spániel  fajtájú kutyát, amennyiben az a standard jegyeit, a fajtatípust és a fajta tipikus viselkedést, wesent örökíti, nem örökít azonban ettől eltérő olyan örökletes defektusokat - hiányosságokat, hibákat és betegségeket, amelyek utódainak funkcionális egészségét veszélyeztetnék.

Az Egyesület a funkcionális egészséget a kutya egész élete során alap kívánalomnak tekinti és nem elégszik meg azzal, hogy az állat fiatal éveiben látszólag egészséges, mert esetlegesen még nem mutat tüneteket. Az egészség semmiképp nem áldozható fel a küllem oltárán. Ez etikátlan a fajtával, az utódokkal, az adott kutyával, valamint a leendő tulajdonossal, gazdával szemben is és nem támogatandó.

Az Egyesület Tenyésztési Szabályzata és az FCI nemzetközi tenyésztési ajánlásai, az Egyesület tagjai és tenyésztői számára kötelező érvényűek és egyetlen esetben sem tűrnek kivételt.

Az idei évben - 2013 -  felállított tenyésztési rendszert 3 évente kötelezően felül kell vizsgálni és amennyiben szükséges, a kitűzött célok elérése érdekében, szigorúan szakmai alapon módosítani kell.

 

IV.

AZEGYESÜLETGONDOZÁSÁBA VETT FAJTA

1.Kajtató ebek - Flushing Dogs

-    Angol cocker spániel - English Cocker Spaniel

 

V.

TENYÉSZCÉL

Az állattenyésztésre általánosságban igaz, hogy genetikai előrehaladást elérni csak szigorú követelményrendszer felállításával és azok következetes betartásával lehet. Hazánkban az angol cocker spániel elhanyagolt egészsége és az elmúlt időszakra túlnyomó részt jellemző, pusztán küllemtenyésztés hatványozottan is indokolja egy átfogó, szigorú és következetesen betartott tenyésztési rendszer felállítását. Ezért szeretnénk bevezetni az Egyesület gondozásába vett fajta védelme érdekében a világ legnagyobb állattenyésztő nemzetének, az angolnak a tenyésztési szemléletét, hogy ezzel is gazdagítani tudjuk szeretett és nagyra becsült fajtánkat. Másrészről pedig, ennek a  fajtának  a fajtagazdája  a Kennel Club (UK).

Elsődleges célja az Egyesületnek az egészséges érték- és fontossági sorrend helyreállítása és a tenyésztőkbe plántálása úgymint: egészség, ép és stabil idegrendszer és küllem sorrendben.

Az Egyesület célja, a fenti elvek alapján történő, szabályozott, ellenőrizhető, a standardhoz legjobban közelítő, egészséges, örökletes betegségektől mentes, fajtatiszta egyedek kulturált tenyésztése és a tenyésztői felelősségvállalás.

 

 

VI.

MINŐSÍTÉSI RENDSZER

A minősítési rendszert 2 fő szempontra alapozzuk:

-     Sajátteljesítményre - a sajátteljesítmény az egyed értékmérőire alapozza az értékelést.

-     Utódvizsgálatra - az utódvizsgálat azt ítéli meg, hogy az egyed milyen örökítő értékkel rendelkezi.

 

1.Sajátteljesítmény vizsgálat:

A tenyészcél eléréséhez szigorú, objektív minősítési rendszer bevezetését tartjuk szükségesnek. A sajátteljesítmény minősítési rendszer 3 azonos értékű részből tevődik össze:

 

I.EGÉSZSÉG

II.WESEN / ÉP és STABIL IDEGRENDSZER

III.KÜLLEM és MOZGÁS

 

Mind a 3 szempont önmagában is fontos, de önállóan nem képeznek értéket. Az Egyesület által idealizált fajtareprezentáns mind a 3 kategóriában kiemelkedő eredményekkel rendelkezik. A rendszer legfontosabb szempontja, hogy mindegyik kategóriában meg kell felelni ahhoz, hogy az egyed a tenyésztésben részt vehessen. Szeretnénk, hogy minden egyed a minőségének megfelelő hatást gyakorolja az állományra, így a kiváló tulajdonságokkal rendelkező egyedek nagyobb, az ennél gyengébb képességűek pedig arányában kisebb mértékben befolyásolják az állományt.

 

I.Egészség

Az egészség különösen fontos szempont, amelyre az Egyesület kiemelt figyelmet kíván fordítani. Lehet bármilyen szép és okos, készséges a kutyánk, ha örökletes betegségektől szenved, ezzel rontva saját életminőségét és csökkentve életének tartamát illetve, ha örökletes betegségeiből kifolyólag gazdájára jelentős érzelmi és anyagi terhet ró. Az egészség megítélése, a tenyésztésbe való vétel alapjául szolgáló - mozgásszervi betegségek, szembetegségek és ezeken felül a fajtát érintő, különböző, bizonyos részüket genetikai teszttel ellenőrizhető - örökletes betegségek szűrésével történik.

 

 

 

Kötelező és ajánlott szűrések, oltások:

 

1.Angol cocker spániel

-     HD - Hip Dysplasia - csípőízületi diszplázia szűrése -  kötelező, könyök -, vállízület -,PL - Patella Luxatio - térdízület ficamának szűrése - ajánlott

-     PRA - Progressiv Retina Atrophi -  progresszív retina atrophia genetikai szűrése - kötelező

-     általános szemészeti szűrés: HC - örökletes cataracta - szürkehályog, RD - Retina Dysplasia - retina diszplázia, Primer glaucoma - zöldhályog, KCS - Keratoconjunctivitis sicca - száraz szem, Trichiasis - rossz irányba növő szempillák, Entropium, Ectropium szűrése - kötelező

-     FN- Familial Nephropathia - örökletes fiatalkori veseelégtelenség genetikai szűrése - kötelező

-     CHV-1 - Herpesz vírus elleni védőoltás - tenyészszukák részére abban az estben válik kötelezővé ha az adott kennelben kimutatható a herpesz fertőzöttség jelenléte illetve ha több esetben alompusztulás, nagy számú korai kölyök elhullás vagy fejletlen kölykök születnek.

-     Kennel köhögés- Kennel cough - Tracheobronchitisz elleni immunizálás - ajánlott. Az Egyesület a közösségi rendezvényin /tenyészszemle, klubkiállítás…stb./ résztvevő kutyák esetében, valamint kutyaiskolába, kutyás közösségbe járó kutyáknak kifejezetten ajánlja a  kennel köhögés elleni immunizálást.

-     Kombinált oltás -parvo, szopornyica/distemper/, parainfluenza, adenovírus 2., leptospirózis, fertőző májgyulladás /Rubarth - kór/   elleni védelem- ajánlott. Az Egyesület a közösségi rendezvényin /tenyészszemle, klubkiállítás…stb./ résztvevő kutyák esetében, valamint kutyaiskolába, kutyás közösségbe járó kutyáknak illetve általánosan minden kutya számára a kötelező veszettség oltás mellé kifejezetten ajánlja a kombinált oltást. Fedeztetésre szánt szukáknak alomvállalás évében - kötelező, az Egyesület a fedeztetést megelőző fél éven belüli védőoltást ajánlja.

-     Veszettség elleni védőoltás -kötelező

 

A kötelezően és ajánlottan szűretendő örökletes betegségek pontértékei a minősítési rendszerben:

Az egyes betegségek esetében a vízszintes vonal jelzi az általános szelekciós minimumot, vagyis az afeletti értékkel rendelkező egyedek vonhatók tenyésztésbe. Az ez alatti kategóriák pontszámértékei az adatok feldolgozásához szükségesek az állományadatok feldolgozása a populáció jellemzése és tenyészérték - becslés céljából.

1.HD:

-     Mentes - A - 10 pont

-     Majdnem mentes - B - 8 pont

-     Enyhe - C - 6 pont

---------------------------------------

-     Közepes - D - 2 pont

-     Súlyos - E - 0 pont

-     Szűretlen - 0 pont

Tenyésztés csak az A, B és C minősítésű kutyákkal lehetséges. C minősítésű kutya csak A minősítésűvel párosítható. A munkavonalú Angol cocker spániel esetében C minősítésű kutya B minősítésűvel is párosítható indokolt esetben, de törekedni kell a minél jobb eredményű kutyák tenyésztésben tartására és használatára a fedeztetések során és az almok megtervezésénél esetükben is.

 

2.ED:

-     Mentes - 10 pont

-     Terhelt 1 - 4 pont

-     Terhelt 2 - 2 pont

------------------------

-     Terhelt 3 - 0 pont

-     Szűretlen - 0 pont

Terhelt 1 és Terhelt 2 fokozatú kutya csak mentessel párosítható. Azok a kutyák, amelyek Terhelt 3 fokozatú könyökelváltozást mutatnak, vagy amelyeket könyök diszplázia miatti műtétben kellett részesíteni, nem tenyészthetők.

 

3.PL:

-     Mentes - 9 pont

-     Terhelt 1 - fokozat - 4 pont

-------------------------------------

-     Terhelt 2 - fokozat - 2 pont

-     Terhelt 3 - fokozat - 1 pont

-     Terhelt 4 - fokozat - 0 pont

-     Szűretlen - 0 pont

A szűrt egyedeknél a  Terhelt 1 - fokozat engedélyezett, ez még műtéti beavatkozást nem igényel, pontértékkel rendelkezik. A Terhelt 1 - es fokozatú kutya csak mentessel párosítható. Mindazon által törekedni kell a mentes eredményű kutyák tenyésztésben tartására és használatára a fedeztetések során és az almok megtervezésénél esetükben is.

 

4.PRA (genetikai):

-     Tiszta - Clear - 10 pont

-     Hordozó - Carrier - 5 pont

----------------------------------

-     Beteg - Affected - 0 pont

-     Szűretlen - 0 pont

 

5.PRA (műszeres):

-     Mentes - 3 pont

-------------------------------

-     Átmeneti/kétes - 1 pont

-     Terhelt - 0 pont

-     Szűretlen - 0 pont

 

5.HC :

-     Mentes - 3 pont

-------------------------------

-     Átmeneti/kétes- 1 pont

-     Terhelt - 0 pont

-     Szűretlen - 0 pont

 

6.RD:

-     Mentes - 3 pont

-------------------------------

-     Átmeneti/kétes - 1 pont

-     Terhelt - 0 pont

-     Szűretlen - 0 pont

Fokális retina diszplázia esetében az Átmeneti/kétes fokozat megengedett, de ezek a kutyák csak mentes egyeddel párosíthatóak.

 

7.PRIMER GLAUCOMA:

-     Mentes - 3 pont

-------------------------------

-     Átmeneti/kétes - 1 pont

-     Terhelt - 0 pont

-     Szűretlen - 0 pont

 

8.KCS:

-     Mentes - 3 pont

-     Enyhe - 1 pont

-----------------------

-     Terhelt - 0 pont

-     Szűretlen - 0 pont

Keratoconjunctivitis sicca enyhe fokozata megengedett, amennyiben egyéb kizáró hibával nem rendelkezik az adott egyed. Ezek a kutyák csak mentes partnerrel párosíthatók. Mindazon által törekedni kell a mentes eredményű kutyák tenyésztésben tartására és használatára a fedeztetések során és az almok megtervezésénél esetükben is.

 

9.TRICHIASIS:

-     Mentes - 3 pont

-     Enyhe - 1 pont

-----------------------

-     Terhelt - 0 pont

-     Szűretlen - 0 pont

 

10.ENTROPIUM:

-     Mentes - 3 pont

-     Enyhe - 1 pont

------------------------

-     Terhelt - 0 pont

-     Szűretlen - 0 pont

 

11.ECTROPIUM:

-     Mentes - 3 pont

-     Enyhe - 1 pont

------------------------

-     Terhelt - 0 pont

-     Szűretlen - 0 pont

Ectropium, entropium, trichiázis enyhe fokozata, amely beavatkozást és kezelést nem igényel megengedett, amennyiben egyéb kizáró hibával nem rendelkezik az adott egyed. Ezek a kutyák csak kizárólag mentes partnerrel párosíthatók. Azonban ezen betegségek kombinált, akár enyhe fokú megléte is, kizáró ok. Ezekben az esetekben is törekedni kell a mentes eredményű kutyák tenyésztésben tartására és használatára a fedeztetések során és az almok megtervezésénél.

Sérülésből adódó szemhéj elváltozás esetén, a sérülést ellátó állatorvos igazolása szükséges.

 

12.FN:

-     Mentes - Normal - 10 pont

-     Hordozó - Carrier - 5 pont

-----------------------------------

-     Beteg - Affected - 0 pont

-     Szűretlen - 0 pont

 

Epilepsziás egyed tenyésztésbe vétele nem engedélyezett. Bár az epilepszia előzetes szűrésére jelen pillanatban nincs mód, léte csak akkor realizálható ha a betegség már megjelent, tekintve hogy  ez az idegrendszeri betegség túlnyomó részt örökletes illetve ha szerzett is az epilepszia az állatot érő stressz hatására a roham kiváltódhat. A tüzeléssel, fedezéssel/fedeztetéssel, vehem hordással, fialással és alomneveléssel járó stressz, fokozott stressznek számít, mely az adott egyed jóllétét, életminőségét rontja, ennek veszélyeztetése az állatvédelmi törvénybe ütközik. Az Egyesület az ilyen beteg egyedekkel való tenyésztést nem engedélyezi, használatukat etikai vétségnek tekinti.

 

Az Egyesület által elfogadott szűrések:

 

1.HD, ED, OCD, és PL - ortopédiai szűrések

Az Egyesület, csak az Egyesület által kijelölt állatorvosok által készített csípő-, könyök- és vállízületi röntgenképeket, térdízületi vizsgálatokat fogadja el és a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesületnél javasolja lebíráltatni. A kutya törzskönyvét be kell mutatni a vizsgáló állatorvosnak, aki köteles az egyed azonosságát ellenőrizni és igazolni azt. A röntgenfelvételen annak azonosíthatóságának érdekében ráfényképezéssel szerepelnie kell a kutya microchip számának és a felvétel dátumának.

Vitás esetben az Egyesület felül bírálatot kérhet, ehhez a röntgenfelvételt biztosítani kell. A felül bírálatot minden esetben a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület végzi.

Vitás esetek:

-     Ha a szülők és az utódok eredménye között szignifikáns az eltérés

-     Reklamációs ügyek

Nagyon indokolt esetben a Tenyésztés Vezető a Tenyésztés Tanáccsal megvitatva újraszűrést elrendelhet. Az újraszűrés bírálatát minden estben a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület végzi. Amennyiben az újraszűrés eredménye megegyezik az első eredménnyel, az újraszűrés költsége az Egyesületet terheli.

Az Egyesület az Angol  cocker spániel esetében a  betöltött 12 hónapos kor után készült szűrések eredményeit fogadja el. Az Egyesület javasol minden tenyésztésre szánt/vásárolt egyed esetében 4 hónapos korban előszűrést. Ezzel már idejekorán kiszűrve a terheltebb egyedeket és elejét véve illetőleg lecsökkentve a garanciális vitákat, hiszen ezzel a szűréssel kiküszöbölhető és később már leellenőrizhetetlen az a vitás kérdés, hogy a megállapított diszplázia milyen mértékben öröklött és milyen mértékben rontott rajta a helytelen tartás, mozgatás, táplálás.

 

2.Általános szemészeti szűrés

Az Egyesület, a réslámpás/műszeres vizsgálattal végzett általános szemészeti szűrési eredményeket csak az Egyesület által kijelölt, állatorvosoktól fogad el. Az ide tartozó, az Egyesület által szűrésre kiírt szembetegségek, egy vizsgálat alkalmával mind leellenőrizhetőek. A kutya származási lapját be kell mutatni a vizsgáló állatorvosnak, aki köteles az egyed azonosságát ellenőrizni, felelős az azonosításért és igazolja azt.

Az Egyesület ezen szembetegségek esetében 2 kötelező szűrést ír elő, első szűrésnek a betöltött 15 hónapos kor után készült szűrések eredményeit, majd második szűrésnek a betöltött 3,5 éves kor utáni szűrési eredményeket fogadja el. Az Egyesület a hazai szűréseket elfogadja. A Magyarországon elérhető szemszűrések nemzetközileg nem akkreditáltak.

Hazánkhoz legközelebb elérhető nemzetközileg akkreditált szemszűrési helyek:

-     Kassa

-     Trynava

-     Bécs

 

3.PRA, FN - genetikai szűrések

Az Egyesület az alábbi genetikai szűrőhelyek eredményeit fogadja el:

 

-     OptiGen

-     Genomia/Dajbych

-     Laboklin

-     Antagene

Az Egyesület a Nagy Gén Diagnosztikai és Kutatási Kft. által kiadott PRA és FN eredményeket nem fogadja el.

Továbbá nem fogadja el a szűrésekhez szükséges licencekkel nem rendelkező laborok által kiadott eredményeket sem.

Minden olyan kötelezően szűrendőnek kiírt betegség esetén, amely autoszómális recesszív öröklésmenetet követ úgymint PRA, FN,  az adott kutya akkor mentesülhet a szűrés alól, amennyiben mindkét szüleje rendelkezik „mentes” szűrési eredménnyel és ezek eredeti igazolásai bemutatásra kerülnek. Ebben az estben is minden 3. generációt ismételten szűretni kell az esetleges labor hibák vagy génmutálódás okozta károk kizárása érdekében. Azaz, szűrt dédszülők, szűrés alól mentesült nagyszülők, szűrés alól mentesült szülők, szűretendő utódok az előírt sor.                                                                                                

A hordozó - carrier eredményű egyedek csak mentes - normal/clear eredmányű partnerekkel párosíthatók.

Az Egyesület csak állatorvos által levett, előzőleg az adott kutya adatait származási lapja alapján rögzített és chipszámát leellenőrzött vérvételből származó, vérből készült genetikai szűrések eredményeit fogadja el.

A tenyészszemlére jelentkezés feltétele az egyes fajtáknál felsorolt, kötelező megjelölésű, örökletes betegségek szűrési eredményeinek bemutatása. Ezek hiányában az egyed nem bírálhatóel.

 

„…Felelős tenyésztők felkészültek az általuk tenyésztett fajta genetikai terheltségeiből és törekszenek azok gyakoriságának csökkentésére a következő generációban…”/Sydney University/

 

 

II. Wesen/ép és stabil idegrendszer

Különösen nagy figyelmet kívánó terület, annál is inkább, mert napjainkra az angol cocker spániel fajta többnyire már elveszítette munkáját és feladatkörét. A mezőgazdaságban eluralkodott monokultúrás termelés, az ebből adódóan lecsökkent apróvad állomány, a megváltozott gazdasági háttér és a hanyatló vadászati kutyás kultúra együttesen hozzájárultak, hogy a speciális feladatokat ellátó spánieleket kiszorítsák a mindenes munkát végző vizslák. Csak maroknyi azok száma, akik arra a speciális feladatra használják őket, amire ki lettek tenyésztve: a kajtatásra. A munka megköveteli tőlük a jól terhelhető, ép és stabil  idegrendszert, az együttműködést, az agresszivitás mentességet. Túlnyomó többségük manapság leginkább családi kedvencként tartott és ezért még inkább meg kell tartani ezen fajta alap jellemét, mely nem félős, nem túlérzékeny és semmiképpen nem agresszív. Egy családi kedvenctől alap követelmény, hogy harmonikusan lehessen együtt élni vele. Egy kiegyensúlyozatlan, ideggyenge kutya erre alkalmatlan.

A wesen és idegrendszer megítélése a tenyészszemlén történik, melyet külön erre a célra hivatott feladatok elvégzése közben  vizsgálnak meg, kiszűrve az ideggyenge, félős, vagy éppen az agresszív egyedeket.

 

A minősítés lehet:

 

-     Kitűnő - 85 - 100 pont

-     Megfelelő - 51 - 84 pont

-     Nem megfelelő- 51 pont alatt

 

 

III.Küllem és mozgás

A küllem és mozgás megítélése a tenyészszemlén történik. A küllemi bírálatot és a mozgás megítélését megadott bírálati szempontok alapján, pontozásos rendszerben végzi a küllembíró és sorolja be az elbírált egyedeket.

 

A minősítés lehet:

 

-     Kitűnő - 85 - 100 pont

-     Megfelelő - 51 - 84 pont

-     Nem megfelelő - 51 pont alatt

 

 

2.Utódvizsgálat:

2.1. Beltenyésztettségi koefficiens

Az állomány - és egyed szintjén is értelmezett beltenyésztettség amely, a származásilag identikus allélok valószínűségét jelenti, a kizárólagos fajtatiszta tenyésztés miatt az ebtenyésztésben gyakran felmerülő kérdés.

Az Egyesület által gondozott fajtának nem  Magyarország a fajtagondozója, illetve ez a fajta  hazánkban nagyobb egyedszámmal jelenlévő, világszerte is elterjedt, a populáció egészének fenntarthatóságát a meglévő különálló vonalak miatt a beltenyésztettség nem veszélyezteti. A külföldi kanok használata elérhető. A probléma legfeljebb tenyészetetek szintjén léphet fel.

Egyed szintjén a beltenyésztettségi leromlás káros hatásai ugyanakkor jelentkezhetnek: a reprodukciós értékmérők romlása, a testméret csökkenése, illetve a genetikai teszttel nem szűrhető poligénes öröklődő betegségek esetében is kedvezőtlen lehet az egyes allélok homozigóta formában való megjelenése.

A meglévő tenyészegyedek, tenyészegyed - jelöltek esetében viszont a beltenyésztettségi leromlás esetleges jelei, az egészségügyi szűrővizsgálatok eredményei, a küllembírálat, valamint a tenyésztési adatok nyilvántartása során belekerülnek az értékelési rendszerbe, így külön pontértékkel a tenyészminősítésben szerepelnie a beltenyésztettségi koefficiensnek nem indokolt.

Mindazonáltal a tenyésztőnek javasolt tisztában lennie ezzel, hiszen a vonaltenyésztett kutyák idegenpárosítások során tudnak értékes partnerek lenni és velük - az alábbiakban részletezett - további beltenyésztés nem javasolt. Ezzel szemben, az idegenpárosításból származó kutyák lehetőséget adnak a valamely kiemelkedő ősükre történő vonaltenyésztésre, olyan partnerrel, amelynek származásában ez a kiemelkedő egyed szintén megtalálható.

A Wright-féle beltenyésztettégi koefficiens a tervezett párosítás egyedeire számítható érték, amely a szülők beltenyésztettégi koefficiensétől közvetlenül nem függ, az apai és anyai ágon egyaránt megtalálható, közös ősök száma, távolsága, esetleges beltenyésztettsége határozza meg.

Állatjólléti szempontból - a nemzetközi gyakorlattal összhangban, a Kennel Club például 2009-től tiltja az első generációs rokonok párosítását - az Egyesület sem engedélyezi a 25%-nál nagyobb beltenyésztettségi koefficienssel rendelkező almok létrehozását, és a 12,5%-nál nagyobbakat sem javasolja.

Az előbbi, a 25% például a szülő-utód vagy a teljes testvérpárosítás sémája. Az utóbbi a 12,5% például a féltestvér párosítások során számítható érték. Ha távolabbi ősi sorokban, több közös ős szerepel, szintén kaphatunk ilyen, vagy ennél nagyobb értéket.

A rokonság fokától függően szoros, mérsékelt és enyhe rokontenyésztést lehet megkülönböztetni.

Szoros rokontenyésztést jelent a szülő és utód párosítás, a teljes testvérek egymás közötti párosítása, a féltestvérek egymás közötti párosítása. Ezen szoros vagy elsőfokú rokonok párosítása az Egyesületben nem lehetséges.

Mérsékelt a rokontenyésztés, ha a nagyszülőt unokájával vagy unokatestvért unokatestvérrel párosítanak. Ezen mérsékelt vagy másodlagos rokonok párosítása indokolt esetben lehetséges, bejelentés köteles és a Tenyésztés Vezető előzetes engedélyéhez kötött.

Enyhe rokontenyésztésről beszélünk a távolabbi rokonok párosítása esetén.

 Az Egyesület, tagjai részére a tervezett almok beltenyésztettségi koefficiensét a rendelkezésére bocsátott 5-6 generációs ősi sor alapján kiszámítja a tenyésztő kérésére.

 

2. 2. Utódvizsgálat

A sajátteljesítmény vizsgálatról szóló 1. pontban részletezett értékmérők pontozásos bírálata, miután már szülők és utódjaik adatai is rendelkezésre állnak, lehetőséget fog adni a jövőben az utódvizsgálat alapján öröklődhetőség és tenyészérték becslésére. A szülők és utódok egyes tulajdonságokra vonatkozó pontszámaiból lehet regresszióval az öröklődhetőségi értéket meghatározni. Ez pedig feltétele minden tenyészértékbecslésnek. Csak egyes viselkedési tulajdonságokra, illetve a HD-ra vannak egymásnak ellentmondó számított értékek a szakirodalomban, amiből nem tudhatjuk a magyar angol cocker spániel  állomány és a környezeti feltételeink, melyikhez állnak közelebb. A saját teljesítmény mellett az utódok számos adatát felhasználva sokkal megbízhatóbb lesz annak becslése, hogy mennyiben haladják meg vagy múlják alul egyes fontos tulajdonságokban várhatóan az adott tenyészegyed utódjai az állomány átlagát.

Az adatok persze torzítanának, ha minden alomból csak a legkiemelkedőbb utódok jelennének meg az értékelésben.

Így szakmai szempontból -  és a közelmúltban meglévő tömegbázis visszaállítása érdekében is - támogatjuk rendezvényeinken a nem tenyésztésre szánt egyedek bemutatását is és természetesen felhívjuk a figyelmet az egészségügyi szűrővizsgálatok jelentőségére.

Az átörökítő képesség minősítése a későbbiekben meghatározott, vizsgálatba bevont utódszám és populációs átlag meghatározása után lesz végrehajtva. Az Egyesület a saját tenyésztési és törzskönyvezési adatai alapján sorolja be az egyedeket a megfelelő kategóriába. Az adatokat számítógépes feldolgozás és a törzskönyvbe történő bevezetés után, minden év végén az Egyesület közzéteszi, hogy a tenyésztők számára elérhető legyen.

 

A minősítés elve, hogy a három értékmérő-csoport (egészség, wesen/ép és stabil idegrendszer és küllem) egyformán fontos, így azonos súllyal kerülnek be a minősítési rendszerbe.

A kötelező és ajánlott egészségügyi szűrővizsgálatok összpontszámához  bevezetődött egy szorzó, hogy a másik két kategória 100 pontos rendszerével megegyező pontszám - értékeket kapjunk. A kötelező szűrésekből maximálisan elérhető pontszámot ezzel  100 pontra átszámíthatóvá tesszük.

 

fajta

kötelező szűrések maximális pontszáma

szorzó

egészségügyi kategória maximális pontszáma

Angol cocker spániel

50

2

100

 

A viselkedés elbírálásánál a vadászati képességvizsga  is szerepel.

Itt a viselkedési teszt és a képességvizsga 100 - 100 pontjából tevődik össze a kategória összesen 100 pontja, vagyis mindkét komponens feleződik a minősítési rendszerhez.

 

 

fajta

képességvizsga

viselkedési teszt

wesen kategória összpontszáma

Angol cocker spániel

100/2 = 50

100/2 = 50

100

 

A küllemi és mozgásbírálat során is 100 pont érhető el. Részletes leírás a Tenyészszemle Szabályzatban.

 

 

 

3. A minősítési rendszer módszertana

Minden kutya a törzskönyvezésekor „E”osztályú származási lapot kap. Az ilyen minősítésű kutyák nem tenyészthetőek. A 18 hónapos kor elérése után, a tenyésztésbe vétel feltételeként, a kutyákat tenyészszemlén kell minősíttetni, a megfelelő tenyészosztályba történő besoroláshoz. A minősítés bejegyzését - mind a származási lapon, mind a Spániel és Vízikutya Törzskönyvekben - az Egyesület Törzskönyvezés Vezetője végzi.

 

A kategóriákban elérhető pontszámok:

1.Angol cocker spániel:

 

 

Minősítési kategóriák:

 

Maximálisan megszerezhető pontszámok:

 

Minimálisan megszerezhető pontszámok:

 

 

 

 

 Kötelező

 

 

 

Egészség-HD

10 pont

6 pont

Egészség-PRA

10 pont

5 pont

Egészség-FN

9 pont

4,5 pont

Egészség-CATARACTA

3 pont

3 pont

Egészség-RD

3 pont

3 pont

Egészség-PRIMER GLAUCOMA

3 pont

3 pont

Egészség-KCS

3 pont

1 pont

Egészség-TRICHIASIS

3 pont

1 pont

Egészség-ENTROPIUM

3 pont

1 pont

Egészség-ECTROPIUM

3 pont

1 pont

Wesen/idegrendszer

100 pont

51 pont

Küllem/Mozgás

100 pont

51 pont

 

 

 Ajánlott/  Választható

Egészség- ED

3 pont

0 pont

Egészség- OCD

3 pont

0 pont

Egészség- PL

3 pont

0 pont

 

 

A minősítési kategóriák közül „Egészség”, „Wesen/Idegrendszer”, „Küllem”, „Mozgás” semelyik kategóriában nem fogadható el 0 pontos eredmény, mert abban az esetben, ha bármely kategóriában 0 pontot kap, a kutya csak „E” osztályos lehet, azaz a tenyésztésbe nem vonható be.

A minősítési osztályok ponthatárai

Elérhető összpontszám:

Egészség:                  100 pont

Viselkedés:               2X50 pont                                                                                                                                                   

Küllem és mozgás:  100 pont

----------------------------------------------------

 Összesen:                300 pont

 

A minősítési osztályok ponthatárai:

 

                Osztály:

             Ponthatár:

                        A*

               270  <   +  Klub Ch. vagy Klubgyőztes cím +                                                                                   .                          munkavizsga + min. 2 alomból 3 utód      .                          tenyészeb kiállításon szerzett kitűnő        .                          minősítéssel, min. B tenyészminősítéssel 

                        A

               258  <   +  Klub Ch. vagy Klubgyőztes cím +                                                                                   .                          min. 2 alomból 3 utód                                 .                          tenyészeb kiállításon szerzett kitűnő                                   .                          minősítéssel, min. B tenyészminősítéssel 

                        B

               228  <

                        C

               183  <

                        D

               153  <

 

A Klub Championátus feltételei:

3 CAC - ebből min. 1, Klubkiállításon szerzett, 2 pedig speciál CAC-on - 3 különböző bírónál

              az első és az utolsó cím között 1 év különbséggel

2 CACIB - tenyészeb kiállításon szerzett - 2 különböző bírónál

              az első és az utolsó cím között 1 év különbséggel

 

Az ily módon minősített egyedeket a tenyésztés során csak a minősítésüknek megfelelő partnerrel lehetséges párosítani

 

A minősítési osztálynak megfelelően lehetséges párosítások:

 

 

                                  Kan

 

 

 

  Szuka

 

A*, A

B

C

D

A*, A

X

X

-

-

B

X

X

-

-

C

X

X

X

-

D

X

X

X

X

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4. Lebonyolítási rend

A sajátteljesítmény vizsgálaton elért eredményt, azaz osztályt, a kategóriákban szerzett pontoknak megfelelően, a tenyészszemle jegyzőkönyv alapján, valamint a helyszínen bemutatott eredeti és a tenyészszemle jegyzőkönyvhöz csatolt hivatalos szűrési eredményeket igazoló dokumentumok másolataival állapítjuk meg. Az „A­*” osztályba történő soroláshoz a szükséges pontok megszerzésén fölül,  le kell adni a Klub Champion igazolás - , vagy a Klubgyőztességről a Klubkiállítás bírálati lapjának másolatát. A felnőtt Klub Championátusra  vagy  Klubgyőztességre, munkavizsgára, min. 2 alomból 3 utódra amelyek tenyészeb kiállításon kitűnő minősítést és min. B tenyészminősítést szereznek van szükség az „A­*” osztályba kerüléshez. A kutyák kiállítási eredménye a tenyésztés során csak a legmagasabb  A  és B kategóriákban szerepel, mint befolyásoló tényező.B - ből A osztályba kerüléshez ugyan ezek a feltételek érvényesek, a munkavizsga nélkül.

 

A tenyészszemlére jelentkezés feltétele a betöltött 18 hónapos életkor, a rendezett tulajdonjog, az egyértelmű, helyszínen történő azonosíthatóság - regisztrált chip, az egyes fajtáknál felsorolt, kötelező megjelölésű, örökletes betegségek-  és az általános szemészeti szűrés szűrési eredményeinek bemutatása, illetőleg azérvényes veszettség elleni védőoltás megléte. Ezek hiányában az egyed nem bírálhatóel. Folyamatban lévő szűrési eredmény esetén, az elbírálás kérvényezhető, ebben az esetben  a szűrési eredmény  beérkezése után kerül a tenyészminősítés kiadásra, amennyiben a szűrési eredmény rendben van és a tenyészszemle sikeresen teljesítve lett.

A tenyészszemle 3 részből áll:

 

-     Küllem és mozgás bírálati rész

-     Alapképesség vizsgálati rész

-     Idegrendszer/wesen vizsgálati rész

1.Küllem és mozgás bírálati rész tartalmazza:

-     Küllem

-     Mozgás

2.Alapképesség vizsgálati rész tartalmazza:

-     Általános viselkedés

-     Apportkészség vizsgálata / Viselkedés lövésre

-     Érdeklődés a vad iránt

-     Kajtatási készség vizsgálata

-     Csapakövetési hajlam

-     Vízszeretet vizsgálata 

3.Idegrendszer/wesen vizsgálati rész tartalmazza:

-     Társas érintkezés

-     Játék

-     Élelem iránti érdeklődés

-     Hirtelen megjelenés

-     Fémes zaj

 

Az egyes részek feladatainak részletes leírását a Tenyészszemle Szabályzat tartalmazza.

 

 

VII.

TENYÉSZTÉSI JOG

 

1.Tenyésztő

Tenyésztő: egy szukának a fedeztetés időpontjában számított tulajdonosa vagy bérlője abban az esetben, ha a fedeztetés, a vemhesség és a kölykök első 56 életnapja alatt tevőlegesen gondoskodott a tenyészszukáról és 70 napos korukig a kölykökről. A szukának min. 56 napos korukig a kölykökkel kapcsolatot kell tudni tartania. (41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról (15)§ Az eb, macska és görény kölyköket nyolchetes korukig anyjukkal kell tartani. )

Gondoskodás: a tenyésztési szabályzat értelmében az állatokra gyakorolt tevőleges behatási lehetőség, ami a gondoskodó - tenyésztő folyamatos közvetlen közelségét, a folyamatos felügyelet lehetőségét, az állatok kontrollját, figyelmes felügyeletét, ellátását és gondozását jelenti.

Ebben az összefüggésben nem a valódi birtoklási jog határozza meg a megnevezést.

A gondoskodás, egy szakmailag megfelelő személy által is végrehajtható, akit a megbízó erre meghatalmazott.

 

2.Szuka tenyésztési célra való bérlése

Szuka tenyésztési céllal való bérlése egy tenyésztő számára 1 naptári évben  1 alkalommal lehetséges. Ezen felüli bérlés indokolt esetben engedélyezhető a Tenyésztés Vezető által. Az erről szóló szerződés - Tenyészszuka bérlése - tenyésztési jog átadása nyomtatvány, 2.melléklet - csak a Tenyésztés Vezetőnek való jelentés után lép életbe - Tenyésztési/fedezési jog átadásának engedélyezése nyomtatvány, 3.melléklet. A tenyészszukának a fedeztetés első napjától a kölykök 70. életnapjáig a Tenyésztés ellenőr általi alomelfogadásig a bérlő gondoskodása alatt kell állnia. Ezt a Tenyésztés ellenőr bármikor jogosult felülvizsgálni és erről az Egyesületnek köteles jelentést tenni. Azon szukákat melyeknek a törzskönyvét az Egyesület zárolta, vagy amelyek a melléktörzskönyvben vannak regisztrálva illetve olyan személyek birtokában állnak, vagy tulajdonában vannak, akiktől az Egyesület a tenyésztési jogot megvonta, nem lehetséges tenyésztési célokra felhasználni.

Külföldről bérelt szuka tenyésztésbe vételéhez Magyarországon tartózkodásának ideje alatt, az Egyesület elfogadja  rá nézve hazája tenyésztő szervezetének előírásait, de a szükséges szűréseket pótolnia kell az alom törzskönyveztetéséhez.

 

3.Befedezett szuka eladása-vásárlása

A befedezett vagy vemhes szuka eladásához vagy vásárlásához illetőleg importjához szükség van a      -  Vemhes szuka eladása szerződésre, 4.melléklet, illetve a tulajdon jog átírására - Tulajdon változás igazolás nyomtatvány, 5.melléklet - valamint a Tenyésztés Vezetőnek való jelentésre - Tenyésztési/fedezési jog átadásának engedélyezése nyomtatvány, 3.melléklet. Engedély esetén az új tulajdonos nyilvánul tenyésztőnek. Ezekben az esetekben is ahhoz, hogy a tenyésztési jog átírásra -, illetőleg a születendő alom törzskönyvezésre kerüljön a fedező kannak és a befedezett vagy vemhes szukának is meg kell felelnie az Egyesület tenyésztési követelményeinek. Importált állat esetén az Egyesület elfogadja rá nézve hazája tenyésztő szervezetének előírásait, de a szükséges szűrésekkel rendelkeznie kell, illetve pótolnia az alom törzskönyveztetéséig.

 

 

4.Kan tenyésztési célra való bérlése

Kan tenyésztési céllal való bérlése egy tenyésztő számára 1 naptári évben  1 alkalommal lehetséges. Ezen felüli bérlés indokolt esetben engedélyezhető a Tenyésztés Vezető által. A bérléshez - Fedező kan bérlése szerződés, 6.melléklet - és a Tenyésztés Vezetőnek való jelentésre van szükség - Tenyésztési/fedezési jog átadásának engedélyezése nyomtatvány, 3.melléklet. A tenyésztésre bérelt kannak a bérlés időtartamára végig a bérlő gondoskodása alatt kell állnia. Ezt a Tenyésztés ellenőr bármikor jogosult felülvizsgálni és erről az Egyesületnek köteles jelentést tenni. Azon kanokat melyeknek a törzskönyvét az Egyesület zárolta, vagy amelyek a melléktörzskönyvben vannak regisztrálva  illetve olyan személyek birtokában állnak, vagy tulajdonában vannak, akiktől az Egyesület a tenyésztési jogot megvonta, nem lehetséges tenyésztési célokra felhasználni. Importált állat esetén az Egyesület elfogadja rá nézve hazája tenyésztő szervezetének előírásait, de a hazánkban történő tenyésztésbe vételéhez a szükséges szűrésekkel rendelkeznie kell.

 

5.Honosítás

Importált állatot legkésőbb a tenyészszemléig honosíttatni kell. Tenyészszemlét csak honosított egyed tehet.A honosítást az Egyesület végzi. Honosított kutya esetében: Felnőtt championátussal rendelkező egyed mentesül az Egyesület tenyészszemléjének küllem és mozgás vizsgálata alól, ha a tulajdonosa a mentességet választja, a küllem és mozgás rész megfelelő minősítéssel számít bele a tenyészminősítésbe, csak az alapképesség vizsgálaton és az idegrendszer/wesen vizsgálaton kell részt vennie, illetőleg a szükséges szűrésekkel rendelkeznie kell. Fiatal egyednek teljesítenie kell az Egyesület komplett tenyésztési előírásait. A tenyészszemle időpontjára a honosításnak meg kell történnie, a kutyának rendezett tulajdonjoggal kell rendelkeznie.

 

  VIII.

TENYÉSZTÉSI KONTROLL

 

1.A Tenyésztési és Törzskönyvezési Bizottság Tenyésztési részlege

A Tenyésztési részleg mindenkori vezetője a Tenyésztés Vezető. Ő, a Vezető Tenyésztés ellenőr és 2 tag  alkotja a Tenyésztés Tanácsot. A Tenyésztés Tanács és a Tenyésztés ellenőrök együtt alkotják a Tenyésztési részleget. A Tenyésztési részleg az Egyesület minden tagjának rendelkezésére áll a tenyésztési eseményekkel kapcsolatos tanácsadásban. Ők kontrollálják a tenyésztést és a tenyésztési szabályzat betartását.

A Tenyésztési részleg a szabályzatát önmaga állítja össze és az Elnökség hagyja jóvá. E szabályzatnak is összhangban kell lennie az Egyesület egyéb szabályzataival, azokkal ellentétes rendelkezéseket nem tartalmazhat.

 

 

2.A Tenyésztés Vezető

A tenyésztés felügyelettel/vezetéssel megbízott személynek a Tenyésztés Vezetőnek a 98/2013.VM rendeletben rögzítetteknek kell megfelelnie. 7.melléklet

A Tenyésztés Vezető felelős minden tenyésztési esemény felügyeletéért. Köteles az örökletes defektusokat észlelni, ezeket nyomon követni, dokumentálni, értékelni és amennyiben szükséges, megtenni a leküzdésükhöz szükséges intézkedéseket.

A Tenyésztés Vezető kontrollálja a tenyésztést és a tenyésztési előírások betartását a Tenyésztés ellenőröknél.

A Tenyésztés Vezető feladata a Vezető Tenyésztés ellenőrrel együtt, hogy a Tenyésztés ellenőrök kinológiai - és a feladatok ellátásához szükséges egyéb tudását frissen tartsa. A tenyésztés Vezető az  ellenőröket az Elnök és az Elnökség 1 tagja jelenlétében vizsgáztatja.

 A Tenyésztés Vezető jogosult nagyon indokolt esetben egyéni elbírálás alapján a Tenyésztési Szabályzatban leírtaktól való eltérések esetére engedélyt adni, a Tenyésztési Tanáccsal való egyeztetés után vagy indítványozni az Elnökségnek.

A Tenyésztés Vezető megbízásos viszonyban áll az Egyesülettel, megbízása visszavonásig vagy az általa történő lemondásig érvényes.

 

3.Tenyésztés ellenőrök

A Tenyésztés ellenőrök a tenyésztő - tagok közvetlen partnerei. Tanácsadói szerepkört töltenek be a tenyésztési eseményekkel kapcsolatban illetőleg saját területükön kontrollálják a tenyészeteket és a tenyésztési szabályok betartását.

Tenyésztés ellenőr jelölteket az Egyesület Elnöksége javasolhat a Tenyésztés Vezetőnek.

A Tenyésztés ellenőrök megbízásos viszonyban állnak az Egyesülettel. Megbízásuk a visszavonásig vagy az általuk történő lemondásig érvényes.

 

IX.

TENYÉSZTÉS

 

A 98/2013.VM rendelet alapján:

Tenyésztés: az adott fajta tenyész - és haszonérték növelő vagy a génmegőrzést szolgáló célirányos tevékenységek összessége.

 

 

1.A tenyésztés módja/ tenyésztési eljárás

Fajtatiszta tenyésztés

A tenyésztés csak fajtatiszta, fajta tipikus, egészséges, ép és stabil idegrendszerű és a fajtának megfelelő wesenű kutyákkal engedélyezett, amelyek FCI - törzskönyv birtokában vannak.

 

2.A tenyésztés alap feltételei

-      FCI által regisztrált kennelnév az adott fajtára 

-     A tenyésztésbe venni kívánt szuka vagy kan rendezett tulajdonjoga, bérlés esetén a Tenyésztés Vezetőnek lejelentett bérlés

-     A kutya egyértelmű azonosíthatósága -  regisztrált chip

-     A tenyésztésbe vételhez szükséges min. 18 hónapos életkor betöltése

-     A kötelező szűrések és érvényes kötelező oltások megléte

-     Az Egyesület által kiadott min. D osztályos tenyészminősítés

-     Jó egészségi állapot és tenyészkondíció

A tenyészszemle küllem és mozgás-, alap képesség - és idegrendszer/wesen vizsgálatát  csak az Egyesület Elnöksége által elfogadott FCI küllem - és teljesítmény bírók végezhetik és minősíthetik.

 

3.A tenyésztésbe vétel alsó és felső korhatára

A tenyésztésbe vétel alsó korhatára szukáknál és kanoknál egyaránt az első pároztatás előtti betöltött 18. élethónap.

Szukáknál a tenyészthetőség a 7. +1 életév betöltésével zárul.

Kanoknál a tenyészthetőség a 11. életév betöltésével zárul.

11 éves kor előtt levett és tárolt fagyasztott sperma korlátlanul használható.

+1 életév: Szukák esetében indokolt esetben max. 8 éves korig még 1 alom kérvényezhető, ehhez a Tenyésztés Vezető engedélyére illetve egy vérképre és egy általános időskori egészségügyi vizsgálatra van szükség, egy igazolással az állatorvostól arról, hogy a szuka alom vállalására alkalmas állapotban van.

Kanok esetében indokolt esetben kérvényezhető további fedezési lehetőség, ehhez a Tenyésztés Vezető engedélyére van szükség. A kannak jó általános egészségi állapotban kell lennie. Az erről szóló állatorvosi igazolást a Tenyésztés Vezetőnek meg kell küldeni.

 

4.Alom gyakoriság

Egy szuka számára egy naptári évben csak 1 alom engedélyezett. Az utolsó alom születési napja és a következő fedeztetés első napja között min. 10 hónapnak el kell telnie. Egy szuka tenyésztésbe vételétől számítva tenyészthetőségének végéig összesen 5 almot hozhat le, ez a lehetséges összalomszám azaz az életteljesítmény tenyészszukánként, a szukák lezsarolását elkerülendő. Az ezen felüli max. 1 alom a Tenyésztés Vezető általi engedélyhez kötött illetve a tenyésztésbe vétel felső korhatára szukáknál pontban meghatározott feltételekhez.

Dajkakutyával vagy üvegből való felnevelés esetén is ezek a szülési szünetek érvényesek a szuka számára illetőleg akkor is, ha a teljes alom elpusztul vagy halva született.

Teljes alom elpusztulása vagy halva születése esetén a tenyésztőnek jelentést kell tennie az Egyesület felé és állatorvosi igazolást leadni az okról és annak kezeléséről a Tenyésztés Vezetőnek - Alom pusztulási és halva születési jelentés nyomtatvány, 8.melléklet. Az ilyen esetekben újbóli tenyészhely elfogadás történik - Tenyészhely elfogadási protokoll nyomtatvány, 9.melléklet.

Egy tenyészetben 1 naptári évben 3 alom születhet. Almon belül minden egészséges, ép, kizáró okkal - harapás hiba, színhiba, fél vagy teljes herehiány a  herezacskóban stb. -  nem rendelkező kölyök törzskönyvezhető és ennek kivonataként származási lappal ellátható. Kizáró hibával rendelkező kölyök származása igazolására regisztrációs lapot kaphat. Létszám korlátozás nincs.  Ezen felüli alomra a Tenyésztés Vezető a Tenyésztés Tanáccsal való megvitatás után adhat kellőképpen indokolt esetben engedélyt.

Tekintettel a napjainkat jellemző gazdasági helyzetre és a gondozott fajta iránt érdeklődők jelenleg igen szűk rétegére -  és arra, hogy hazánkban a gondozott fajta valóban minőséget produkáló, gondosan működő tenyésztőinek 90%-a, még a jelen  meghatározott 3 alom lehetőséget sem használja ki, éppen őket segítendő a pusztán gazdasági szempontokat szem előtt tartókkal szemben -  az Egyesület szükségesnek látja ezt a korlátozást bevezetni, mely megfékezni és megelőzni hivatott az utódok, tenyésztési -, állatvédelmi - és jólléti szabályokat be nem tartó szaporítókhoz, kereskedőkhöz illetve menhelyekre kerülését.

A korlátozás a helyzet változásával felülvizsgálható, de továbbra is elsősorban a gondozott fajták érdekeit köteles szem előtt tartani.

Az Egyesület a minőségi tenyésztést támogatja.

 

5.Tenyészszemle

Az Egyesület évente min. 1, de a jelentkezési számtól és igénytől függően további tenyészszemle időpontot ír ki, lehetőség szerint egy tavaszi és egy őszi időpontot meghatározva. A tenyészszemléről igazolás készül. A tenyészszemle előírásait a  Tenyészszemle Szabályzat részletezi.

 

6. A tenyésztésből kizáró okok

Ebbe a kategóriába azok az okok tartoznak, amelyek megléte miatt az adott kutya nem felel meg az Egyesület Tenyésztési Szabályzatában foglaltaknak, különös tekintettel az egészséget érintő defektusokra, az idegrendszeri problémákra és a fajtastandard előírásaira.

 

Kizáró okok:

-     rejtett here - mindkét herének jól fejlettnek kell lennie, jól tapinthatóan a herezacskóban

-     fogazat hiány, harapás hiba - a komplett fogazatból hiányzó fog hiánya, az előre -, hátra -, tétre - illetve a keresztharapás. Röntgenfelvételek nem fogadhatók el a fogazat teljességének igazolására.

-     fogazat nem szabályozható, mert olyan beavatkozás mely valamely hibát igyekszik korrigálni mely a standard alapján nem kívánatos. A meglévő hibának ily módon történő palástolása rosszindulatú megtévesztés és tenyésztési vétségnek tekintendő.

Baleset során kiesett fog igazolásának módja: a balesetet szenvedett kutyát 72 órán belül az Egyesület által kijelölt állatorvossal kell megvizsgáltatni, amely állatorvos írásos véleményt ad. Az állatorvosi igazolást meg kell küldeni a Tenyésztés Vezetőnek.

-     szembetegség, szemhéj probléma - entrópium - befelé forduló szemhéjak, ektrópium -  laza, nyitott szemhéjak. Ha kiállításon vagy tenyészszemlén szembeteg kutya jelenik meg, kétség esetén állatorvosi vizsgálat ajánlott annak eldöntésére, hogy a betegség örökletes vagy szerzett, sérülésből fakadó e. A beteg szemű illetve szemhéjú kutyát a bíró jelenti be az Egyesületnek. Ha a kutya szeme ismételt bemutatáskor még mindig beteg és tulajdonosa nem rendelkezik az Egyesület által kijelölt valamely szemész szakorvos igazolásával arról, hogy a betegség csupán sérülés következménye vagy szemhéját megoperálták, úgy végleg kizáródik a tenyésztésből. A szemhéj operáció eltitkolása rosszindulatú megtévesztés és tenyésztési vétségnek tekintendő.

-     örökletes betegséggel rendelkezés - részletezés az Egészség pontban, a   kötelezően és ajánlottan szűretendő örökletes betegségek pontértékei a minősítési rendszerben leírásban

-     túlzott félénkség vagy agresszivitás

-      nem megfelelő nemi jelleg

-     minden korrekciós műtét mely valamely küllemi hibát igyekszik korrigálni - pl. túlzottan laza és nagy nyaklebernyeg felvarrása - ami a standard alapján nem kívánatos. Minden ilyen jellegű műtét egy meglévő hibát igyekszik palástolni így rosszindulatú megtévesztés és tenyésztési vétségnek tekintendő.

A tenyésztésből kizáró okoknál a fajtára vonatkozó FCI standard előírástól való eltérés az irányadó,valamint az FCI előírásai illetve a hatályos állattenyésztési és védelmi törvények melyek egybehangzóan csak az egészséges állat használatát  engedélyezik a tenyésztésben.

 

8.Külföldi kannal való fedeztetés

Külföldi tenyészkannal való fedeztetés akkor lehetséges, ha az, az Egyesület alapvető tenyésztési követelményeinek megfelel. A Tenyésztés Vezető felé a fedezést követő 10 napon belül meg kell küldeni a Fedezési igazolást, 10.melléklet és a Fedeztetési jelentést, 11.melléklet. Az alom megszületése után az Alombejegyzési és törzskönyvezési kérelem nyomtatvánnyal, 12.melléklet, együtt le kell adni az FCI által elismert származási lap mind 2 oldali másolatát, ha vannak az igazolt kiállítási eredményeket, munka vizsga és munka verseny eredményeket, az igazolást arról, hogy a kan megfelel hazája tenyésztő szervezetének előírásainak, és  szűrési eredményeinek igazolásait.

 Az adott ország - ahová a kan tartozik - hivatalos diszplázia bizottságának HD - értékelése elfogadott, ahogy az Egyesület által kért betegségek szűrési eredményei is, amennyiben azok eredeti igazolásainak másolatai bemutatatásra kerülnek. A külföldi fedeztetéseket a Tenyésztés Vezetőnek előzetesen be kell jelenteni.

 

XI.

FEDEZTETÉS

 

1.Általános szabályok

Kanok, amelyek törzskönyvét az Egyesület zárolta, nem használhatók tenyésztési célokra.

Mind a kan-, mind a szukatulajdonosok kötelesek a fedeztetés előtt meggyőződni arról, hogy a partner kutyája az Egyesület tenyésztési feltételeinek megfelel. Ennek elmulasztása a születendő kölykök törzskönyvezésének elmaradását eredményezheti, amennyiben az egyik vagy mindkét félnek hiányosságai vannak az előírások terén. Az Egyesület tagja nem fedezhet törzskönyvezetlen illetőleg szűretlen szukákat, mert ezzel vét az Egyesület tenyésztési céljai és törekvései ellen.

A kan - és szukatulajdonosok egymással szembeni jogai az Egyesület szabályaiban rögzítettek és közvetlenül érvényesek.

Az állattartók kötelesek az őket érintő határozatokról illetve ezek változásairól maguk informálódni. A szabályok áthágása a tenyésztés betiltását vonhatja maga után.

Állattartó ezen Tenyésztési Szabályzat értelmében az, akinek a tenyésztési célra igénybevett szuka illetve kan a tulajdonában van.

A fedezési díj összegének és fizetési módjának megszabása kizárólag a szuka- és a kantulajdonos megállapodásának tárgya. Későbbi viták elkerülése érdekében írásos megállapodás készítése szükséges, Fedeztetési megállapodás nyomtatvány, 16.melléklet  .

 

2.Fedezőkan - tulajdonosok kötelességei

2.1.Fedezési regiszter

A Fedezési regiszter a Kennelkönyv fedezőkan tulajdonosokra vonatkozó része. Minden fedezőkan tulajdonosnak vezetnie kell a  Fedezési regisztert. A Fedezési regiszter a következő adatokat tartalmazza: fedezések, fedezőkanok és fedezett szukák, fedezés időpontja a várható születés időpontjával, törzskönyvi szám, chip szám, szűrések eredményei, a szukatulajdonos neve és címe, kennelneve, születési eredmények a fedezésből.

A Fedezési regisztert folyamatosan vezetni kell. A Tenyésztési Tanács tagjai részére illetve a Tenyésztés ellenőr számára mindenkor bepillantást köteles biztosítani a fedezőkan  tulajdonosa illetve a tenyésztő ha fedező kan is van a szuka/szukák mellett a tulajdonában.

 

2.2.Fedezési igazolás/ Fedezési jegy

A fedezőkan tulajdonosa a Fedezési igazolás  nyomtatványon, 10.melléklet, igazolja a fedezést és ezt teljesen kitöltve és aláírva a fedezés első napjától számított 10 napon belül a Törzskönyvezés Vezetőhöz megküldi. Ez az igazolás maga a fedezés tényének közlésére szolgál. Ezen a példányon fölül egyet átad a fedezett szuka tulajdonosának illetve egy példányt megtart saját maga részére. A fedezőkan tulajdonos tagok illetve tenyésztőtagok fedezései az Egyesület honlapján megjelennek. Eredményes fedezés esetén  a fedezőkan tulajdonosa fedezési jegyet ad a fedezett szuka tulajdonosának, amikor az, az igazolt vemhességet vagy az alom megszületését bejelenti számára, illetve a fedeztetési megállapodásban rögzítettek szerint.. A fedezési jegy átadására vonatkozó megállapodást a Fedeztetési megállapodás  nyomtatványon 16.melléklet a későbbi viták elkerülése végett rögzíteni kell. A Fedezési igazolás és a Fedezési jegy a származás igazolás alap bizonylatai.

 

2.3.Mesterséges termékenyítés

Mesterséges termékenyítés a fajta javítása érdekében lehetséges. Az aktushoz előzetesen a Tenyésztés Vezető felé jelentést kell tenni. Az Egyesület akkor ajánlja a mesterséges termékenyítést, ha nehezen elérhető külföldi fedezésekről van szó és olyan esetben, ha az adott kennel állománya nem oltott herpesz vírus ellen és esetlegesen fenn állhat a fertőzés veszélye.

 

3.A szukatulajdonos kötelességei

3.1.Kennelkönyv

Minden tenyészszuka tulajdonos köteles Kennelkönyvet vezetni. Ebbe a 2.1. alatt leírtakat kell bevezetni illetve minden születési- és tenyészeseményt részletesen, amely az adott kennelben történt. A Tenyésztés ellenőr a Kennelkönyvbe tett megjegyzéseket és beírt adatokat az alomvizsgálatkor ellen jegyzi. A Tenyésztés Tanács tagjai jogosultak bármikor betekinteni a Kennelkönyvbe.

3.2.Fedeztetések bejelentése

A szukatulajdonos a fedeztetést a teljesen kitöltött és aláírt Fedeztetési jelentés nyomtatványon, 11.melléklet, jelenti be a fedeztetés első napjától számított 10 napon belül a Törzskönyvezés Vezetőnek. A beküldött példányon fölül egy példányt átad a fedezőkan tulajdonosának, egy példányt pedig megtart saját maga számára. Ez az igazolás maga a fedeztetés tényének közlésére szolgál és a származás igazolás egyik alap bizonylata.

 

3.3.Alombejelentés

Minden almot a születés napjától számított 21 napon belül jelenteni kell a Törzskönyvezés Vezető felé az Alombejegyzési és törzskönyvezési kérelem nyomtatványon, 12.melléklet. Ehhez a nyomtatványhoz kell csatolni a fedezőkan tulajdonosától kapott Fedezési jegyet. A tenyésztőtagok  almait az Egyesület a honlapján megjelenteti. Üresen maradt szukánál az üresen maradás tényét kell közölni  és a szuka gondozását végző állatorvossal hitelesíttetni. A szukatulajdonos minden általa megküldött nyomtatványról vagy dokumentumról egy példányt megtart saját maga számára. Minden az alomban született élő kölyköt regisztráltatni szükséges. A kölykök az alomátvétel eredményétől függően illetve a tenyésztő döntésének megfelelően vagy a Főtörzskönyvbe kerülnek és ennek kivonataként származási lapot kapnak, vagy a Melléktörzskönyvbe kerülnek és ennek kivonataként melléktörzskönyvi kivonatot kapnak származásuk igazolására. Ennek pontos meghatározása az alomátvételkor történik a kölykök 10  hetes korában. A tenyésztő köteles a kenneléből kikerülő kölyköt valamilyen származási igazolással - származási lap vagy melléktörzskönyvi kivonat -  ellátva átadni az új tulajdonosnak.

 

3.4.Bejelentés a fedező kan tulajdonosa felé

A fedeztetett szuka tulajdonosa köteles a fedezőkan tulajdonosának az alom születésétől számított 3 napon belül a szülés eredményét közölni. A szuka üresen maradását a tudomásra jutástól számított 3 napon belül, de legkésőbb a várt szülési időpontot követő 3 napon belül közölni kell a fedező kan tulajdonosával.

 

XII.

TENYÉSZTÉSI KONTROLL, ALOMELFOGADÁS

 

1.Bejelentés és bejegyzés a törzskönyvbe/melléktörzskönyvbe

Az Egyesület minden tenyésztője köteles minden almot bejegyzés céljából bejelenteni. Ehhez a születéstől számított 21 napon belül a Törzskönyvezés Vezetőnek meg kell küldeni:

 

-     Az anyakutya és a fedező kan származási lap másolatát

-     A teljesen kitöltött és aláírt Alombejegyzés és törzskönyvezés kérelm nyomtatványt

-     A Fedezési jegyet

-     A Fedeztetési megállapodás másolatát, amely tartalmazza, hogy mindkét fél előzetesen megbizonyosodott arról, hogy a fedeztetni kívánt szuka és a fedezőkan is megfelelnek az Egyesület tenyésztési elvárásainak

-     Az érvényes CHV-1 herpesz vírus elleni oltások igazolását, mely áll az oltási könyv elejének a kutya adataival és chip számával, illetve a beragasztott, aláírt és lepecsételt oltási oldalról készült másolatból, valamint a CHV-1 herpesz vírus elleni oltás beadásának igazolása formanyomtatványból, 17.melléklet, amelyet az oltást beadó állatorvos tölt ki, ír alá és pecsétel le - Ez azoknak a kenneleknek az esetében szükséges, ahol előzőleg már többször is előfordult nagyszámú halvaszületés, alompusztulás, korai több kölyköt is érintő elhullás vagy elmaradott, fejletlen kölykökből álló alom illetőleg ahol bizonyított a herpesz vírus fertőzöttség.

-     Az anyakutya és a fedező kan FCI címeit, Ch., Klub Ch. és Klubgyőztes címeit megfelelően dokumentálva, ha a tenyésztő szeretné hogy ezek az eredmények szerepeljenek az alom származási lapjain.

Külföldi kannal való fedeztetés esetén megküldendő az alom bejelentésekor:

-     A teljesen kitöltött és aláírt Alombejegyzés és törzskönyvezés kérelm nyomtatvány

-     A Fedezési jegy

-     A Fedeztetési megállapodás másolata, amely tartalmazza, hogy mindkét fél előzetesen megbizonyosodott arról, hogy a fedeztetni kívánt szuka és a fedezőkan is megfelelnek az Egyesület tenyésztési elvárásainak

-     Az FCI által elismert származási lap mind 2 oldali másolatát,

-     ha vannak, az igazolt kiállítási eredményeket,

-     ha vannak a  munka vizsga és munka verseny eredményeket, munkavizsgára kötelezett fajták esetében

-     Az igazolást arról, hogy a kan megfelel hazája tenyésztő szervezetének előírásainak 

-     A szűrési eredményeinek igazolásait.

 

Az Egyesület Törzskönyvezés Vezetője megteszi a szükséges bejegyzéseket, aláírja és regisztrálja az Alombejegyzés és törzskönyvezés kérelmet és ellen jegyzi a beküldött iratokat egyenként.

A Tenyésztés ellenőr az alomelfogadás alkalmával  a tenyésztővel és szükség esetén vagy vitás esetben: herék megléte vagy hiánya, harapás hiba, fizikális elváltozások, egészségügyi problémák-   állatorvossal együtt átvizsgálja majd besorolja a kölyköket és kiállítja a  származási lapokra/melléktörzskönyvi kivonatokra - regisztrációs lap -  szóló igénylést ,18.melléklet, amennyiben mindent rendben talált. Az igénylésnek megfelelően minden kölyök számára igazolást , 19.melléklet állít ki arról, hogy a kölyök származási igazolásának kiállítása az Egyesület által folyamatban van. Ezt az igazolást a tenyésztő átadja a vevőnek, amennyiben a kölyök a származási igazolások megérkezése előtt elkerül új tulajdonoshoz a kennelből.

A Törzskönyvezés Vezető a származás igazolás igénylés alapján kiállítja a  származási lapokat, 20.melléklet, vagy a melléktörzskönyvi kivonatokat - regisztrációs lap - , 21.melléklet és megküldi azokat a tenyésztő részére.

Azon almok, amelyek szülei a tenyészthetőség feltételeinek nem felelnek meg, egy regisztrálási igazolást  - melléktörzskönyvi kivonatot - regisztrációs lap - kapnak, feltéve hogy mindkét szülőállat FCI által elismert törzskönyvbe van felvéve.

Abban az estben is melléktörzskönyvi kivonatot kap a kölyök, ha láthatóan olyan hibával rendelkezik, ami a tenyésztésből kizáró ok, illetve abban az esetben, ha a tenyésztő ezt saját döntése alapján kéri.

Az alom minden tagja nevet kap, melyek ugyanazon kezdőbetűvel kezdődnek vagy egy téma köré csoportosulnak egy almon belül. Minden alom nevei más kezdőbetűvel vagy témával kezdődnek.

 

 

2.A tenyésztő általános kötelességei

A tenyésztő köteles az anyakutyát, a kölyköket és a többi, az ő gondozásában lévő kutyát egyaránt a legjobb egészségi állapotban, a kutyákat érintő fertőző betegségek ellen megfelelően oltva, féregtelenítve és a legjobb táplálási körülmények között tartani, jól ápolni, a fajtának megfelelően és higiénikusan szállásolni, maximálisan ügyelve a fajta igényeire és az állatvédelmi törvény előírásaira. Az erre vonatkozó tudnivalókat részletesen   Az Angol cocker spániel fajtára jellemző és a tenyésztésnél ajánlott tartási módok előírásai tartalmazzák. 22.melléklet

A kölyköket az alap immunizálás megkezdése előtt legalább 2 alkalommal féregteleníteni kell. Az Egyesület a 2. vagy 3. héten, 4. vagy 5. héten és a 6. vagy 7. héten beadott, féregtelenítési sort ajánlja a tenyésztők számára. Ezt követően a 8. vagy 9. héten a második kötelező oltással egyidejűleg szintén szükséges a féregtelenítés. Csak akkor javasolt 7 hetesnél korábban, azaz  6 hetesen megkezdeni az alap immunizálást és beadatni a kölyköknek az első oltásukat, ha bármi okból kifolyólag nem jutottak születésük után megfelelő mennyiségű föccstejhez, mely a megfelelő védelemmel ellátná őket a fertőző betegségek kivédéséhez, vagy ha a szuka kombinált oltását 6 hónapnál régebben kapta a szülés előtt illetőleg magas veszély faktor esetén a környezetben. A minimum elvárás hogy a szuka rendelkezzen adott évben érvényes kombinált oltással a  fedeztetés, vehemhordás, alomnevelés alatt, ezzel biztosítva a kölyköknek elégséges védelmet. Ezt a Tenyésztés ellenőr az alomátvételnél ellenőrzi.

Az alom elfogadásakor a tenyésztő, a Tenyésztés ellenőrnek köteles az alom minden tagja számára egy nemzetközi, sorszámozott, teljesen kitöltött, 4 féregtelenítést és 2 oltást kötelezően igazoló oltási könyvet felmutatni, amelyben az alap immunizáló oltások bizonyítottak. Az alap immunizáló oltássor első 2 oltása az, amit a kölyköknek a tenyésztőnél kötelezően meg kell kapniuk:

 

-     6. vagy 7.hetes korban: parvo oltás

-     8. vagy 9.hetes korban: kombinált oltás (védelem a parvo, szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirozis, adenovírus 2., parainfluenza betegségek ellen)

A beadást követően, 1 hét nyugalom kötelező a megszokott környezetben.

A  70. betöltött életnapjuk, azaz a betöltött  10. hét, illetve a 2. oltás beadását követő 1 héten belül a kölykök nem adhatók el.

A kölykök állatkereskedésbe illetve más, kutyakereskedelemmel foglalkozó helyre illetőleg személynek történő eladása tilos és az Egyesületből való automatikus kizárást vonja maga után, amelynek időtartamáról az Egyesület Elnöksége dönt.

Az örökletes betegségek és defektusok felfedezésének, nyomon követésének és legyőzésének valamint a kölykök fejlődésének figyelemmel kísérhetősége érdekében illetve kereskedőkhöz kerülésük kiszorítása érdekében, a tenyésztőnek a vásárló nevét és címét a Kennelkönyvbe be kell jegyeznie és az adatokat a Törzskönyvezés Vezető felé közölni. Az Egyesület tenyésztő tagjainak almai esetében a kölykök új gazdái a kölykök átvételekor kitöltik az Egyesület Belépési nyilatkozatát 23.melléklet, amelyet a tenyésztő bocsát a rendelkezésükre. Származási igazolással rendelkező kölyök új tulajdonosa a tárgyévben díjmentesen tagja az Egyesületnek.

3.Alomelfogadás

Az alomelfogadás a 10. héten, az alapimmunizáló oltások megléte és az 1 hét oltást követő nyugalmi idő után történik, a helyileg illetékes Tenyésztés ellenőr által. Az oltási bizonyítványok bemutatásának hiányában nem történik meg a származási lapok/melléktörzskönyvi kivonatok - regisztrációs lap -  igénylésének kiállítása a Tenyésztés ellenőr részéről.

A Tenyésztés ellenőrnek az alomelfogadáskor a kölykök állapotán kívül meg kell győződnie az anyakutya, a tenyészhely és a többi tartott kutya állapotáról is. Amennyiben hiányosságokat észlel, a Tenyésztés ellenőr ezzel kapcsolatban tanácsokkal látja el a tenyésztőt, amely tanácsokat és javaslatokat az Alomelfogadási protokoll nyomtatványon, 24.melléklet rögzít és későbbi időpontban megismétli látogatását. Amennyiben ekkor sem tapasztalható változás, a Tenyésztés ellenőr értesíti a Tenyésztés Vezetőt, aki megteszi a szükséges intézkedéseket.

A Tenyésztés ellenőröknél született almok elfogadása a Tenyésztés Vezető vagy a Vezető Tenyésztés ellenőr által történik, de delegálhatók más Tenyésztés ellenőrök is. Semmi esetre sem kérheti a tenyésztő vagy a Tenyésztés ellenőr egy bizonyos, meghatározott Tenyésztés ellenőr látogatását. Normál esetben mindig a legközelebb eső végzi a protokollt.

Minden kölyköt kötelező egyéni azonosító jellel, chippel ellátni. A chippel való jelölést és annak regisztrálását a központi PETVETDATA adatbázisba minden esetben állatorvos végzi. Ennek elvégzésére a kennel állatorvosa, akit a tenyésztő hív ki, vagy a Tenyésztés ellenőr látogatásának időpontjában felkeresi az adott kennelt. Ekkor az állatorvos elvégzi a jelölést és a Tenyésztés ellenőrrel együttesen kitöltik a chipregisztrációs ellenőrző lapot vagy amennyiben az állatorvos és a Tenyésztés ellenőr együttes megjelenése nem megoldható, a tenyésztő az állatorvossal a Tenyésztés ellenőr látogatása előtt bechippelteti az almot és a Tenyésztés ellenőrnek az alomátvételkor átadja az állatorvos által kitöltött és leigazolt chipregisztrációs ellenőrző lapot. A Tenyésztés ellenőr chipleolvasóval ellenőrzi a kölykök chipszámait. Az állatorvos példánya a PETVETDATába való regisztráláshoz, a Tenyésztés ellenőr példánya a Törzskönyvezés Vezető számára a törzskönyvezéshez kerül kiállításra.

A Tenyésztés ellenőr az alomelfogadásról protokollt készít, amely az alommal kapcsolatos minden fontos adatot tartalmaz, különös tekintettel a felfedezett hibákra, hiányosságokra. A protokoll eredetijét megkapja a tenyésztő. A Tenyésztés ellenőr egy másolatot elküld a Törzskönyvezés Vezetőnek. Származási lap/melléktörzskönyvi kivonat - regisztrációs lap -  csak az alomelfogadási protokoll megléte esetén adható ki. Ha az állatorvos jelenléte megoldott és a tenyésztő által igényelt opció az alomátvételkor akkor az állatorvos és a Tenyésztés Ellenőr együttesen átvizsgálják az almot. Egyéb esetekben csak akkor van szükség állatorvosi ellenőrzésre ha a tenyésztő nem ismeri el a Tenyésztés ellenőr által regisztrált problémát. Amennyiben az alomelfogadás során kiderül, hogy a kölyköknek olyan hibáik vagy hiányosságaik vannak, amelyek állatorvosi beavatkozást tesznek szükségessé pl. köldöksérv, sebes-fekélyes elváltozások a testen, fülatkásság, fülgyulladás, szem gyulladásos betegségei, látható elváltozások a szemen, testen, úgy a származási lapok csak azután adhatók ki, hogy a tenyésztő a Tenyésztés Vezetőnek megküldte az állatorvos igazolását a beavatkozás/kezelés megtörténtéről. A Tenyésztés ellenőrök kötelesek az ilyen hibákat és hiányosságokat, továbbá a herékkel kapcsolatos hiányosságokat, szín- és harapáshibákat is az alomelfogadási protokollban egyértelműen feltüntetni. Az alultáplált, fejlődésben elmaradott almok nem kerülhetnek elfogadásra. Ebben az esetben a Tenyésztés ellenőr 2-4 hét múlva megismétli a látogatást. Amennyiben a kölykök erre az időre sem érik el a kívánt kondíciót és továbbra is alulfejlettek vagy továbbra sem felelnek meg az alomelfogadási protokollban jelzett kívánalmaknak, regisztrálásra kerülnek a melléktörzskönyvbe. Csak hiánytalan alom vehető át. Az alomátvételhez az anyakutya helyszínen való beazonosíthatósága is szükséges. Az anyakutyának rendezett tulajdonjoggal vagy a Tenyésztés Vezetőnek lejelentett bérlési szerződéssel kell rendelkeznie.

Sikeres alomátvétel esetén a Tenyésztés ellenőr kiállítja a származási lapokra/melléktörzskönyvi kivonatokra - regisztrációs lap -   szóló igénylést. Az igénylésnek megfelelően az alom minden kölyke számára igazolást állít ki arról, hogy a kölyök származási igazolásának kiállítása az Egyesület által folyamatban van. Ezt az igazolást a tenyésztő átadja a vevőnek, amennyiben a kölyök a származási igazolások megérkezése előtt elkerül új tulajdonoshoz a kennelből.

 

XIII.

TÖRZSKÖNYV   

 

 Törzskönyv: tenyésztő szervezet által vezetett központi nyilvántartás, amely a tenyésztési programjába befogadott fajtatiszta ebek tenyésztési adatainak nyilvántartására és igazolására szolgál. Egy fajta számára csak egy törzskönyv vezethető.

Az eb törzskönyvezés célja: Teljesítményvizsgálati adatok gyűjtése, feldolgozása, rendszerezése olyan módon, hogy az egyes egyedek tenyészértéke felismerhető legyen, ezáltal elősegítve hogy a nemzetközi előírásoknak megfelelő fajtajelleggel rendelkező törzskönyvezett állomány alakuljon ki.

 

1.Általános szabályok

A törzskönyv vezetése az Egyesület nyilvántartása részére a Törzskönyvezés Vezető joga és feladata.

A törzskönyv és regiszterfüggeléke a 98/2013 (X.24.)VM rendelet szabályai szerint vezetendők. A törzskönyvbe és regiszterfüggelékébe kizárólag az Egyesület tenyésztési kontrollja alá tartozó tenyészesemények - tenyészeb kiállítás eredmények, tenyészszemle minősítések, munkavizsga és verseny eredmények -  és egyedi bejegyzések vezetendők.

 

törzskönyv tartalmaz:

-     Főrész - továbbiakban Törzskönyv

-     Mellékrész - továbbiakban Melléktörzskönyv

A Törzskönyv és a Melléktörzskönyv az Egyesület tenyésztői és tagjai számára mindenkor hozzáférhető kell legyen.

A Törzskönyvbe - a törzskönyv főtörzskönyvi része - csak azon kutyák kerülhetnek bejegyzésre, amelyek származása legalább 3 generációra visszamenőleg hiánytalanul bizonyítható FCI által elismert törzskönyvekkel.

Az Egyesület a részére az alom születése utáni 21 napon belül beérkezett Alombejelentési és törzskönyvezési kérelmeket tudja befogadni.

A 21 nap utáni kérelmek ügyintézését - melyek max. az alom hiánytalan együttlétéig így az alomátvétel megtörténtéig kerülhetnek leadásra - az Egyesület dupla törzskönyvezési díjért végzi. Együtt lévő alom törzskönyvezése 6 hónapos korig lehetséges.

6 hónaptól 1 éves korig, illetve az almot elhagyott, így alomátvételkor a Tenyésztés ellenőr által át nem vett kölykök esetében, DNS vizsgálat szükséges a törzskönyveztetéshez.

1 éves kor után az Egyesület nem végez törzskönyvezést.

 

2.Törzskönyvbe, Melléktörzskönyvbe történő bejegyzés

2.1.A  származási lap - Főtörzskönyvi rész tartalma

A Törzskönyvbe bejegyzésre kerül minden alom a született és a törzskönyvi bejegyzésre elfogadott egyedek számának megadásával, nemenként szétválasztva.

Bejegyzésre kerülnek egyedenként:

-     törzskönyvi név

-     kötelező szűrések eredményei

-     tenyészminősítés eredménye

-     tenyészeb kiállítások eredményei

-     munkavizsga és verseny eredmények

-     törzskönyvi szám

-     chip szám

-     születési dátum

-     ivar

-     fajta megnevezése

-     felmenők 4 ősi sora

-     tenyésztő neve, kennelneve, adatai

Egyedi bejegyzések az Egyesület szabályai szerint történhetnek.

2.2.A Melléktörzskönyvi kivonat - regisztrációs lap - Melléktörzskönyvi rész tartalma

A Melléktörzskönyvbe bejegyzésre kerül minden alom a született és a Főtörzskönyvi részbe bejegyzésre el nem fogadott egyedek számának megadásával, nemenként szétválasztva.

Bejegyzésre kerülnek egyedenként:

-     Melléktörzskönyvbe kerülés oka  (minden felismerhető örökletes hiba a Tenyésztés ellenőrök alomelfogadási protokollja alapján, a szülők hiányosságai a tenyésztésbe vehetőség feltételeinek terén…stb.)

-     melléktörzskönyvi név

-     melléktörzskönyvi szám

-     chip szám

-     születési dátum

-     ivar

-     fajta megnevezése

-     felmenők ismert ősi sorai

-     tenyésztő neve, kennelneve, adatai

 

2.3.Származási lapra történő bejegyzések

A származási lap a Törzskönyv/Főtörzskönyvi rész kivonata.

A származási lapra felvezetett tenyészszemle eredmény/osztály - a minősítést kiadó küllem - és teljesítmény bírók minősítése és a kötelező szűrési eredmények értékeinek alapján - bejegyzése csak a Törzskönyvezés Vezető aláírásával érvényes valamint kell, hogy szerepeljen rajta a vizsga dátuma és a tenyésztésbe vehetőség lejártának dátuma.

Az ősök, mind az FCI és mind az Egyesület által is elismert győztes címei és munka eredményei a származási lapra kiállításkor felvezetődnek, amennyiben ezeket megfelelően tudja a tenyésztő dokumentálni. A címek a származási lap adta lehetőségeknek megfelelően a legmagasabb címekkel kezdve kerülnek fel.

A  feltüntetett ősök közül a 3. generációig, a kötelező szűrések igazolt eredményeit fel kell vezetni a származási lap kiállításakor a származási lap adta lehetőségeknek megfelelően. Amennyiben a származási lap engedi, a 4. generáció szűrési eredményei is felvezetendők.

Azoknál a fajtáknál ahol több elfogadott színváltozat is lehetséges a tenyésztésben, az ősök színét is fel kell tüntetni a származási lapon.

 

2.4.Egyéb bejegyzések módja

A Törzskönyvbe/Melléktörzskönyvbe történő egyéb bejegyzések módját az Egyesület Törzskönyvezési szabályzata szabályozza.

A Törzskönyvbe és annak kivonatára a származási lapra illetve a Melléktörzskönyvbe és annak kivonatára a melléktörzskönyvi kivonatra - regisztrációs lap - csak a Törzskönyvezés Vezető jogosult bejegyzéseket tenni.

A származási lapra és melléktörzskönyvi kivonatra - regisztrációs lap -  annak kinyomtatását követően tett bejegyzések csak a Tenyésztés Vezető aláírásával és pecsétjével ellátva érvényesek.

 

XIV.

SZÁRMAZÁSI LAP

 

 Származási igazolás: tenyésztő szervezet által nyilvántartott, eb tenyésztési adatairól, a Törzskönyv alapján kiállított okirat.

 

1.Általános szabályok

A származási lap és a kutya összetartoznak. A származási lap egy törzskönyvi kivonat, amelyet az Egyesület a  törzskönyvi bejegyzések alapján állít ki és amely 4 generációt ölel fel. A származási lapot az Egyesület hitelesítésképpen a kiállító aláírásával és TÖRZSKÖNYVEZÉS feliratú kör alakú pecséttel , a Törzskönyvezés Vezető  aláírásával és az Egyesület kör alakú pecsétjével illetőleg szárazbélyegzővel látja el.

A származási lapon jól látható módon fel kell tüntetni az Egyesület és az FCI emblémáit.

A származási lapot az Egyesület bármikor kérheti felmutatni illetve a kutya elpusztulása esetén jól láthatóan megjelöli: ELPUSZTULT.

 

2.Származási lap érvénytelenné nyilvánítása

Az elveszett származási lapot érvénytelenné kell nyilvánítani. Az elveszett és érvénytelenné nyilvánított származási lapot az Egyesület honlapján közzé kell tennie a tenyésztőnek. A körülmények alapos vizsgálata után a Törzskönyvezés Vezető engedélyével a Törzskönyvezési részleg másodpéldányt állít ki. A kiállított pót - származási lapon fel kell tüntetni: MÁSODPÉLDÁNY.

 

3.Tulajdonos változás

A kutya tulajdonlásának változását az átadási dátum és hely feltüntetésével kell rávezetni a származási lapra. A bejegyzést az előző tulajdonosnak az aláírásával kell igazolnia illetve a Tulajdon változás igazolása teljesen kitöltött és aláírt formanyomtatványt, 5. melléklet, kell az aláírt származási lap mellé mellékelnie valamint a tenyésztőtől kapott adásvételi szerződést. Az új tulajdonos ennek bemutatásával kérheti a tulajdonjog átíratását. A származási lapra és a melléktörzskönyvi kivonatra - regisztrációs lap - annak kinyomtatását követően tett bejegyzések csak a Tenyésztés Vezető aláírásával és pecsétjével ellátva érvényesek.

 

 

 

 XV.

SZABÁLYSÉRTÉSEK

 

Ezen tenyésztési szabályzat betartásának kontrollálása a Tenyésztés Vezető és a Tenyésztés ellenőrök valamint a Tenyésztés Tanács joga és feladata.

Az Egyesület minden tagja köteles a Tenyésztési Szabályzattal kapcsolatos szabálysértésekről a Tenyésztés Vezetőt és a Tenyésztés ellenőröket illetve a Tenyésztési Tanács valamely tagját értesíteni.

Az állattenyésztési törvény, az állatvédelmi törvény, a közigazgatási törvény, a fajtatiszta ebek tenyésztésére vonatkozó rendelet, az Egyesület Tenyésztési Szabályzata, a Tenyésztési Tanács határozatai és döntései ellenében elkövetett szabálysértések mértéküktől függően figyelmeztetést, egyszeri vagy ismétlődő büntetési díjat, a törzskönyvezés megtagadását, a törzskönyv zárolását, legvégső esetben a tenyésztési jog megvonását valamint az Egyesületből való kizárást vonhatja maga után. A felmerült eseteket az Egyesület Elnöksége bírálja el és súlyosságtól függően továbbítja a Fegyelmi Bizottsághoz.

A Tenyésztési Tanács határozataival szemben történő szabálytalanságok esetében a szabálytalanság észlelésétől számított 15 napon belül az Egyesület Elnökségét tájékoztatni kell. A fegyelmi eljárások mellett vagy helyett, ezen szabályzatba ütköző szabálysértések esetén súlyosságuk mértékétől függően, időleges vagy végleges tenyésztési tilalom illetve időleges vagy végleges törzskönyvzárolás hajtható végre.

Figyelmeztetések csak a tenyésztés szervezési eljárások nem megfelelő lebonyolítása, időhatárok figyelmen kívül hagyása esetén adhatóak. Első előforduláskor figyelmeztetés, második esetben dupla díjszabás, harmadik esetben a törzskönyvezés megtagadása történik a tagok vonatkozásában.

Az Egyesület tenyésztési szolgáltatásait nem tagok részére is biztosítja abban az esetben, ha a nem tag tenyésztő betartja az Egyesület Tenyésztési Szabályzatában előírtakat.A Tenyésztés Vezető jogosult nagyon indokolt esetben egyéni elbírálás alapján a Tenyésztési Szabályzatban leírtaktól való eltérések esetére engedélyt indítványozni, a Tenyésztési Tanáccsal való egyeztetés után az Elnökségnek. A szabálysértés súlyosságától függően, egyszeri esetben figyelmeztetés, halmozott vagy ismétlődő esetben dupla díjszabás, súlyos esetben a szolgáltatás megtagadása történik.

A tenyésztési tilalom abban az esetben kerül bevezetésre, amennyiben a szabályzatnak megfelelő tartási és felnevelési feltételek nem adottak. Egy tenyésztési tilalom alapvetően addig szól, amíg a Tenyésztési részleg felé a tenyésztő a hiányosságok elhárítását nem igazolta. A tenyésztési tilalom meg kell jelenjen az Egyesület honlapján a hivatalos közleményekben.

A törzskönyv zárolása abban az esetben hajtandó végre, amennyiben fontos tenyésztési szabályok ellen durva szabálysértés, vagy aljas módon elkövetett szabálysértés, vagy ha az egészséges, ép idegrendszerű és a fajtának megfelelő jellemű, tervszerű tenyésztés, mint alapelv ellen való sérelem lép fel. A törzskönyvi zárolás minden esetben megjelenik az Egyesület honlapján a hivatalos közleményekben.

Az adott időre szóló tenyésztési tilalom vagy törzskönyvi zárolás kezdete a jogosultak - Egyesület Elnöksége illetve Fegyelmi Bizottság - döntése napján kezdődik.

Ezen Tenyésztési Szabályzat intézkedéseivel kapcsolatban az Egyesület Tenyésztési részlege a felelős. A Tenyésztési Tanács döntéseivel szemben az érintetteknek lehetősége van 15 napon belül az Egyesület Tiszteletbeli Bíróságához fordulni és állásfoglalást kérni az ügyben. A Tiszteletbeli Bíróságot az Egyesület Elnöksége állítja fel. A Tiszteletbeli Bíróságba az Egyesületen kívüli kinológiai szakemberek, állatorvosok, tenyésztési szakemberek is meghívhatók. Ezen Tiszteletbeli Bíróság az adott üggyel kapcsolatos döntése végérvényes.

 

XVI.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

 

Minden angol cocker spániel fajtát tartó és tenyésztő köteles a tenyésztési szabályok tartalmáról illetve változásairól önmaga informálódni. Az Egyesület szabályzatai mindenki számára elérhetőek az Egyesület honlapján vagy facebook oldalán. Az Egyesület Elnöksége minden változást közzé tesz a honlapon. Ennek figyelemmel kísérése a tag feladata.

Ezen Tenyésztési Szabályzat a tenyésztő szervezetként történő elismerés elnyerésétől illetőleg nyilvánossá tételétől lép életbe az alábbiak szerint:

-     2014 - ben a sajátteljesítmény vizsgálatra leírtak szerint megtartott első tenyészszemle után csak a Tenyésztési Szabályzat előírásainak pontos, minden pontra kiterjedő betartásával lehet tenyészteni. A kinevezést 2013. szeptember 04. - et követően nyilvánossá tett Tenyésztési Szabályzat időpontjától azaz 2013. szeptember 26. - tól a 2014 első tenyészszemléjéig tartó átmeneti időszakban a Tenyésztési Szabályzattól eltérő esetek felől egyéni elbírálás alapján dönt az Egyesület a Szabálysértések pontban meghatározott módon.

 

A 2013. szeptember 04.  előtt minősített kutyák tenyészszemle és szűrési eredményei elfogadottak  - kivétel a Nagy Gén Diagnosztikai Kft. által kiadott genetikai tesztek eredményeit - az alábbiak szerint:

 

-     5 év feletti szukák: ha rendelkeznek tenyészszemlével, de nincsenek szűréseik az Egyesület tenyésztési rendszerében D minősítést kapnak.

-     ha rendelkeznek tenyészszemlével és szűrési eredményekkel de szűréseik hiányosak, az Egyesület tenyésztési rendszerében C minősítést kapnak.

-     Ezek a szukák mindkét esetben csak mentes kanokkal párosíthatók illetőleg a meglévő szűrési eredményeiknek megfelelő eredményű kanokkal.

 

-     5 - 11 éves kanok: ha rendelkeznek tenyészszemlével, mindnyájan az Egyesület tenyésztési rendszerében D minősítést kapnak.

-     ha rendelkeznek szűrésekkel de azok hiányosak - a HD szűrésnek minden esetben meg kell lennie -  az Egyesület tenyésztési rendszerében C minősítést kapnak.

-     lehetőségük van az Egyesület teljes tenyészszemléjét teljesíteni, ebben az esetben a rendszer szerinti bármilyen minősítésre jogosultak minőségüknek megfelelően.

 

-     3 - 5 éves szukák és kanok: már meglévő tenyészszemléjük elfogadott, de pótolniuk kell a kötelezőre kiírt szűréseket, és az alapképesség vizsgálatot amennyiben azzal nem rendelkeznek, ebben az esetben az Egyesület tenyésztési rendszerében a Tenyésztés Tanács által egyedi elbírálás alapján C – B minősítést kapnak.

-     lehetőségük van az Egyesület teljes tenyészszemléjét teljesíteni, ebben az esetben a rendszer szerinti bármilyen minősítésre jogosultak minőségüknek megfelelően.

 

-     3 év alatti szukák és kanok: már meglévő tenyészszemléjük elfogadott, de pótolniuk kell a kötelezőre kiírt szűréseket, az viselkedési vizsgálatot és az alapképesség vizsgálatot, amennyiben azzal nem rendelkeznek, ebben az esetben az Egyesület tenyésztési rendszerében a Tenyésztés Tanács által egyedi elbírálás alapján C – B minősítést kapnak.

-     lehetőségük van az Egyesület teljes tenyészszemléjét teljesíteni, ebben az esetben a rendszer szerinti bármilyen minősítésre jogosultak minőségüknek megfelelően.